Bővebb leírás
A forráskiadványban közölt két napló sajátos nézőpontból mutatja be a második világháborús frontélet hétköznapjait. Herceg Windischgraetz Natália ápolónőként, Dobay Miklós orvos-zászlós pedig sebészként szolgált a 2. Magyar Hadsereg kötelékében. Mindketten önkéntesként vonultak be és 1942-43-ban az ukrajnai Csernyanka faluban működő tábori kórházban dolgoztak. Az arisztokrata lány a budapesti társasági élet ünnepelt szépsége - 19 évesen a vöröskeresztes ápoló és műtősnő tanfolyam elvégzése után 1942 őszén indul a frontra. A doni szovjet áttörést követő visszavonulás kálváriájában Lvovban, Kijevben, Varsóban is megfordul, 1943 őszétől Budára helyezik át, majd a hadsereggel nyugatra kerül és számára - 1945 májusában - Münchenben ér véget a háború, amely után már nem tér vissza hazájába. Dobay Miklós, a debreceni klinika fiatal sebésze 1942 júliusától 1943 áprilisáig vetette papírra élményeit és tapasztalatait. Windischgraetz Natália hosszabb lélegzetű írásai és Dobay Miklós napról-napra születő értelmező megjegyzésekkel kiegészítve közreadott - rövidebb naplóbejegyzései érzékletes módon dokumentálják az elégtelen körülmények között dolgozó önkéntes egészségügyi szereplők áldozatos munkáját. A dokumentumokhoz a kötet sajtó alá rendezője, Dobay Pál írt informatív, a szerzőket bemutató tömör bevezetőket, valamint egy utószóban az 1945-ben a fronton elhatalmasodott tbc-je miatt mindössze harmincnyolc évesen meghalt naplóíró nagybátyja utolsó éveiről is megemlékezik. Az értékes és megrázó forrásokat közlő kiadványt a függelékben található nyolc színes fénykép teszi igazán különlegessé, amelyeket Dobay Miklós készített Ukrajnában.
