as kai Soroknak nevezett
magyar vers legújabban felfedezett nyelvemlékünk. Egy új középkori
magyar szöveg felbukkanása ritka, s ezért ünnepi eseménya nyelvtudomány, az irodalomtudomány, s egyúttal egész múvelődésünk történetében, Holl Béla talált rá 1982-ben a dalmáciai Sibenik konventuális ferences kolostorának könyvtárában, egy latin
nyelvű iskoláskönyvben. A felfedező alapos elemzés után 1984-ben mutatta be a
magyar imádságot az MTA Középkori Munkabizottságának ülésén, másrészt írásban a
Magyar Könyvszemle 1984-es, 100. évfolyamában. A latin
nyelvű iskoláskönyv, az ún. anyak6dex nagy részét (268 levélből 241-et) a baranyai Laskóról származó
Laskai Demeter írta 1433 és 1435 között. (Több kolofon, azaz záradék található a k6dexben, amely ezeket az évszámokat és
Laskai nevét is örzi.) Az ő keze írásában maradt ránk az ötsoros, 34 szövegszóból álló
magyar nyelvű verses imádság is. - Holl Béla megállapítása szerint
Laskai Demeter a pécsváradi bencés apátság monostori iskolájában másolhatta és használhatta iskoláskönyvét. A
magyar szöveg a kódex 16. levelének rektóján (előol dalán), vegyes feljegyzések és idézetek között található. Nincs tartalmi összefüggésben latin
nyelvű környezetével. A tankönyv egyébként gazdag és vegyes tartalmú: bibliai fejezetek, történetek, szentek legendái, beszédvázlatok stb. követik benne egymást. Demeter eredetileg füzetekbe másolta a latin szövegeket. Gazdaságosan igyekezett kihasználni a papírt; a nagyobb szövegegységek után megmaradt helyeket mindenütt kitöltötte: idézetek, mondások, rövid jegyzetek találhatók ezeken a helyeken. Ennek a helykitöltő igyekezetnek köszönhető a
magyar nyelvű verses könyörgés beírá-
sa is. Ebből is láthatjuk, hogy a magyar szöveg fennmaradása, majd megtalálása többszörös véletlen, illetve a szerenesén múlt. askai tehát 1433-ban másolta bele füzetébe a magyar imádságot. Az eredeti szöveg azonban feltétlenül korábbi. Többi korai szövegemlékünkhöz hasonlóan ez is latinból való fordítás. - Tartalmát tekintve imádság: könyörgés a kenyér színe alatt jelen levő Krisztushoz. Ennek megfelelően úrfelmutatás, ill. áldozás után imádkozhatták, feltehetően énekelhették a hívek. Holl Béla a magyar imádság minden sorának pontos latin megfelelőjét is megtalálta "egy XV. századi, leoninusokban (=rímes hexameterekben) írt verses úrfelmutatási imádság három különbözö változatában szétszórva, más-más sorrendben". Ha az öt latin sort a magyar sorok rendjének megfelelően állítjuk össze, a következő latin szöveg áll elénk:
Corpus ave Domini, salus et reparatio mundi, Salve sancta caro, te nunc indignus ado ro, Ut me digneris in tempore pascere mortis. O panis vive, confer mihi gaudia vitae, Per te mundetur mens, sensu s purificetur.
iel őtt az imádság elemzésére rátérnénk, feleljünk röviden arra a kérdésre, hogy ki, mikor és milyen latin szövegből fordíthatta a magyart. Más lehetőségeket sem zárva ki, a legvalószinúbbnek a következő ket tartom.
A verses imádság szövege Laskai Demeter hézirása
A Laskai Sorok a következő:
valószínű
olvasata
(feltehető
korabeli kiejtése)
A Laskai Sorok "szó szerinti" értelmezése:
ot, Istennek teste, idjvlésség [-ídesség]' ez világnak ótalma. ó, tiszteletes test, ma tégedet míltatlan imádlak, hogyengömet méltass halálom nak idein éltetni. Óh, életnek kenyere, aggy énnekem örék érérnetl Téged kérlek és uszunlak, lelkemet testemmel tisztóijad.
os, Istennek teste, üdvösség [édesség?], ez világnak oltalma, ó, tiszteletes test, most tégedet méltatlan imádlak, hogy engemet méltass halálomnak idején éltetni, Óh, életnek kenyere, adj énnekem örök örömet! Téged kérlek és unszollak. lelkemet testemmel tisztítsad
Az imádságot nem Laskai fordította (ő csak lemásolta), mlítettem már, hogy a Laskai Soroknak megfelelő hanem valaki más, mégpedig 1433-nál korábban. De miimádság az 1531-es másolatban fennmaradt Thewből? - A magyar vers elvileg lehetne több latin versből rewk-kódexben is megtalálható. Érdemes ezt is elolösszeszedett komponálás-kompilálás, múvészi kompilá- vasnunk, hogy összevethessük a két szöveget, a kétféle ció. Ez a szövegformálási technika általánosnak mondha- fordítói ízlést, ill. korstílust. tó a középkorban, és kódexének más helyén Laskai DemeThewrewk-kódexbeli imádság értelmezése: ter is élt vele. A magyar könyörgés azonban nem pusztán Ó Krisztus Jézus szent teste, ez világnak üdvössége sorok egymásutánja, hanem egységes ívű költői egész, maés oltalmazója, gas színvonalú művészi alkotás. ó, tisztelendő szent test, én téged mostan méltatlan Ennek alapján (és egyéb körülmények miatt is) lehetséimádlak, ges, sőt az a valőszínű, hogy létezett egy, a Laskai Sorok hogy engemet én halálomnak idején méltoltassál éltetned. sorrendjének megfelelő, még ismeretlen ötsoros latin Ó, élő mennyei szent kenyér, add énnekem örök életnek nyelvű imádság, melynek meglehetősen pontos, ugyanakkor latinizmusoktól mentes, szép magyar nyelven szóló, örömét! Kérlek téged, unszol/ak téged, hogy én szívemet költői ihletettségű fordítása a magyar vers. - Ezt a felteés testemet örökké megtisztítsad. vést az a tény is megerősíti, hogy az 1531-es másolatban fennmaradt Thewrewk-kódexben is megtalálható a Laskai Sorok párhuzamos szövegének tekinthető imádság, mintegy száz évvel későbbi fordítói ízlésnek, korstílusnak t ovábbiakban vizsgáljuk meg közelebbről Laskai Demeter verses imádságát. - Írásjeleket (mint abmegfelelő nyelvváltozatban. Eszerint a feltehetőleg léteban a korban általában) nem találunk benne. A zett egységes ötsoros latin imádságot többször is lefordíthatták: az egyik fordítás lehet a Laskai Sorok, a másik a nagybetűk jelzik csak a mondathatárokat. Három monThewrewk-kódex-beli szöveg. (Persze e kettőnél több for- datból áll a szöveg: az első három sor alkotja az 1. mondatot, a negyedik sor a 2. mondatot, az ötödik sor pedig a 3.dítása is lehetett a közös latin előzménynek.) De mikor fordíthat ta az ismeretlen (feltehetőleg) szer- at. Az első mondat hat tagmondatbél. a 2. három, a 3. zetes az imát? A tartalmi körülmények és a nyelvi sajátos- mondat pedig két tagmondatból áll. Igy összesen II tagságok arra utalnak, hogy erre a XIV. század második fel- mondat építi fel a verset. Mind a (szöveg)mondatok, mind a tagmondatok sor végén fejeződnek be. Ez is jellemző a ében kerülhetett sor. A Laskai Sorok oltáriszentségi imádság, melyet úrfel- korra. mutatáskor vagy - ahogy a Thewrewk-kódex jelzi "Zenth aldozath koron", azaz - áldozáskor, az oltáriszentség vételekor imádkoztak, esetleg énekeltek a hívek. Az úrfelZ imádság - tartalmának, céljának megfelelően - a mutatás szertartása a XIII. században (1264-ben) került kenyér színe alatt jelenlévő Krisztushoz való lelki odafordulással, az imádás áhítatának kifejezésével bele hivatalosan is a mise liturgiájába. Árpád-kori misekönyveinkben még nincs nyoma, de a XIV. század első kezdődik. De az imád ige csak viszonylag sokára, a második sor végén kerül elő. feléből való capuai misekönyvben már adatunk van rá. Így a tartalmi körülmények megengedik, hogy szövegünk Addig megszólítások sora követi egymást. A megszólíkeletkezését a XIV. századra, "az eucharisztia századára" tások kulcsszava a kétszer is előforduló test: Istennek testegyük. Sok adat igazolja, hogy Magyarországon az Úr- te, tiszteletes test, amely Krisztusra utal. Ez a szó a könapját is - hivatalos ünneppé válásához képest (1264) nyörgés végén, a lélekkel együtt - mintegy keretbe zárva a korán, már a XIII-XIV. században széles korűen ünnepel- verset - újra visszatér, de már nem a megszólítottra voték. natkozik, hanem a könyörgő, hívő, reménykedő emberre, A Laskai Sorok nyelve és helyesírása is lehet XIV. szá- a versbeli első személyre, az imádkozóra. aki mélységesen zadi. Ebből a szempontból az okoz nehézséget, hogy nincs bízik a meghallgattatásban, kérése teljesítésében. - A sok korabeli nyelvemlék, ezen belül is szövegemlék, megszólítást az 1. és a 2. sorban is az ó indulatszó vezeti amellyel összevethetnénk. Hangjelölése a XIII. század első be. Az indulatszó és az azt követő megszólítás szoros egységet alkot (hasonló szerkezettel kezdődik a 4. sor is: Ó, felétől használt kancelláriai helyesírásra emlékeztet. Imádságunk nyelvállapota az 1372 utáni Jókai-kódexé- életnek kenyere), amely ugyanakkor nem épül be szervesen a mondatba: mondattanilag az indulatszó is és a megvel is rokonítható, de attól eltérően nem az ún. "könyvvelven" szól, hanem inkább Árpád-kori szövege- szőlítás is önálló tagmondatnak tekinthető, szerkezetükinknek az élő nyelvet jobban tükröző jelegéhez áll köze- re nézve pedig tagolatlan mondatok. lebb. - A XIV. századi eredeti fordítás szövege - mint áltaDe az első megszólítás nem áll meg az Istennek teste kilánosan ismert imádság - sokáig a nép ajkán, a szebeliség- fejezésénél, hanem folytatódik: két értelmező követi. Az ben (vagy az "éneklésbeliségben") élhetett tovább, esetleg első az idvesség vagy ídesség, az ydesegh íráskép mögött változva, különbözö igényekhez igazodva, míg végre írás- ugyanis mindkét szó meghúzódhat. Mindkettő lehetséges, ban is rögzítették. mindkettő mellett kellő alappal lehet érvelni. Én inkább Feltehetőleg a leírt imaszövegek egyike maradt ránk az idvességet (az üdvösség alakváltozatát) tartom valószíLaskai Demeter 1433-ból származó kézírásában. A XIV. nűbbnek; ez van ugyanis a Thewrewk-kódexbeli párhuszázadi, sőt a XIII. századi magyar nyelvű írásbeliség is zamos szövegben, és a latinban is az üdvösség jelentésű sokkal gazdagabb, kiterjedtebb lehetett annál, mint ami- salus főnév szerepel. lyenre fennmaradt szövegeink mennyisége alapján gonA másik értelmező, az ez világnak oltalma is a megszedolhatnánk. lított Krisztust minősíti, jellemzi, s ezzel dicsőíti is egy-
ben. Hiszen Istennek teste az üdvösség, ő e földi világ oltalmazója. A 2. sornak az elsőhöz hasonló szerkezettel való indulása, az Ó, Istennek teste... és az Ó, tiszteletes test összecsengése tovább mélyíti, erősíti az áhítatot, és eljuttatja arra a fokra, amikor a megszólítások után már kimondhatja az imádkozó az első tartalmas tagmondatot, továbbra is Krisztushoz, a tiszteletes testhez, a szövegbeli 2. személyhez szólva: ma ('most' jelentésben) tégedet méltatlan imádlak. Ez az imádság 5. tagmondata, de - szerkezetét tekintve - csak az első tagolt, teljes mondat, melyben alany, állítmány és bővítmény is van. Tartalmas mondat tehát, de még csak tényközlés (kijelentő módú igével kifejezve), ugyanakkor olyan közlés, amely előre jelzi a következő, célhatározói alárendelt tagmondatban megfogalmazott kérést: ... imádlak, hogy engemet méltass halálomnak idején éltetni. Imádlak: azaz imádkozva, könyörögve kérlek, mégpedig abból a célból, hogy méltass, méltóztass, kegyeskedj stb. enegemet... halálomnak idején éltetni. A 2. sorbeli méltatlan (imádlak) és a 3. sorbeli méltat (méltó) szemantikai oppozíciója erősíti a stílushatást, fokozza a könyörgés intenzitását. - De mire vonatkozik itt a méltatlan? Az alanyra, az énre, de mondattanilag és szófajilag kétféleképpen is felfogható: ha az énhez kapcsolódik minőségjelzőnekmegfelelő értelmezőként (én, a méltatlan imádlak), akkor melléknév; a latin megfelelő erre utal: te nunc indignus adoro. De úgy is értelmezhető, hogy méltatlanul imádlak, de akkor is "én vagyok a méltatlan", tehát állapothatározó, s mint ilyen: határozószó. A Thewrewk-kódex mindkét értelmezést megengedi: "én téged mastann méltatlan imádlak". De mi az, amiért könyörgök? Mi a célja az egész kérésnek, könyörgésnek? Mit jelent a méltass halálomnak idején éltetn i tagmondatban az éltetni szó? Morfológiailag az él ige műveltető képzős alakjának főnévi igeneve, amely a latinpascere 'legeltet, táplál' infinitivus fordítása. A latin 'eszik, etet' jelentéskörbe tartozó igét a Laskai Sorok az él ige származékával adja vissza. A Laskai Sorokban az éltetn i elég sűrített, gazdag jelentésű szó. Az imádkozó enni szeretne; táplálékként Krisztus szent testét és vérét szeretné magához venni, vagyis arra kéri a Megváltót, hogy tegye neki lehetővé az áldozást, hogy ezzel részesüljön Krisztus megváltó kegyelméből, s bűneitől megtisztulva üdvözülhessen. Több, például a Czech-kódexben fennmaradt imádság meg is fogalmazza, ki is mondja mindezt, pl. 79 [kiejtés szerint írva]: "én halálomnak idején etess engömet te szent testödvel és itass te szent vérödvel: ki legyön én lelkömnek idvösségére Az te szent lelködnek testödtűl kibocsátásodért adj idvösségös halált énneköm". - Szent Brigitta első imádságában a halál előtti bűnbánat és a gyónás lehetővé tételéért is könyörög: Czech-kódex 5: "kérlek, adjad neköm kegyös Jézus ... én halálomnak előtte bínömnek keserűségös megszánatját, oo.tiszta gyónatot [=gyónást], mindönnemű bíneimnek bocsánatját", ugyanez az imádság a Thewrewk-kódexben is hasonló: 6: "kérlek, adjad énnekem kegyes Jézus én halálomnak előtte bíneimnek keserűségös megszánatját, igaz gyónást, minden bínemnek teljes bocsánatját" . Ez az idézet arra is rávilágít, hogy a Laskai Sorokbeli halálomnak idején kifejezés a halálom előtti időre, azaz a haldoklásomra, a halálra készülés idejére vonatkozik. Földi életünk végére, a halálra és a túlvilági életre készülődve akarunk részesülni az oltáriszentségben, a megváltásban, hogy elnyerhessük az örök életet (erre a Laskai Sorok 2. mondata is utal: adj énnekem örök örömet). - A méltatlan és a méltó egymásnak feszülése után itt a halál és az élet ellentéte látszik kifejeződni. De ez a lexikális szembenállás a szövegjelentés, illetve a mondatjelentés szintjén nem áll fenn, hiszen itt az üdvösséges halálról, a gyónásról és az áldozásról van szó, ami az örök élet feltétele.
00. 00' 00.
00. 00.
más odik szövegmondat (Ó, életnek kenyere, adj énnekem örök örömet!) felszólító mondat, amely három tagmondatból áll. Az indulatszóból és a megszólításból álló tagolatlan mondatok után álló tartalmas, teljes, bővített mondat állítmánya, az adj (az előző mondat méltass állítmánya után a könyörgés második felszólító módú igéje) - úgy gondolom - az imádság központi szerepű szava, illetve tartalmilag ez a szöveg legfontosabb tagmondata; ez fejezi ki a könyörgés végső célját, az egész fohászkodás értelmét. Miről is van szó? Az előző tagmondatban az imádkozó arra kéri Krisztust, hogy halála idején tegye számára lehetővé az áldozást, hogy megtisztulhasson, s ezáltal elnyerhesse az örök életet. Hogy a Laskai Sorokbeli örök öröm az örök életet jelenti, ezt a latin gaudia vitae (vita 'örök élet, a halál utáni élet') is jelzi, a Thewrewk-k6dexbeli megfelelő pedig meg is fogalmazza: "add énnekem erök életnek erömét". A 2. szövegmondatnak ezt az értelmét, egyúttal kiemelkedő jelentőségét erősíti az elején szereplő újabb indulatszó és megszólítás. Ez a megszólítás túlszárnyalja a korábbiakat, hiszen ebben válik világossá, hogy a már kétszer is említett test tulajdonképpen kenyér. Ez köti össze az előző tagmondatbeli éltetni szót az itteni élettel (életnek kenyere), tovább fokozva az imádás érzelmi telítettségét, bensőséges hangulatát. - Ezt a fokozást az életnek kenyere szerkezet egésze tovább erősíti, hiszen ez olyan bibliai kifejezés, amit jól ismernek a hívek, ami felidézi Krisztus szavait az élet kenyeréről (János 6,35). De az utolsó vacsorát is felidézheti a hívekben, Krisztusnak azt a beszédét és azt a cselekedetét, amellyel az oltáriszentséget alapította (Lukács 22,19). - Ezek a bibliai asszociációk adják meg igazán e kifejezés mindenek fölé emelkedő erejét, azt az érzelmi töltést, hatást, hangulatot, amely katartikus élménnyé teszi a hívek számára az úrfelmutatás aktusát és az egész imádkozást.
ha r m adik szövegmondatban (Téged kérlek és unszollak, lelkemet testemmel [együtt] tisztítsad [meg].) nincs megszólítás. Főmondatához egy célhatározói alárendelt tagmondat kapcsolódik. Hatásosságát az is fokozza, hogy szerkezete visszaidézi az első szövegmondatbeli 5. és 6. tagmondat szintén célhatározói viszonyát: imádlak, hogy méltass ... éltetni; s most: kérlek, hogy ... tisztítsd meg. Ezt az összecsengést tovább erősíti az ajelentéstani körülmény (amire már utaltam), hogy ez a harmadik mondat lényegében az elsőben kifejezett gondolatot folytatja: imádlak, hogy méltass éltetni (áldozni) - azért éltess (azért engedd meg, hogy áldozhassak), hogy lelkem és testem megtisztuljon; s ezt követi tartalmilag, logikailag a második szövegmondat: - azért akarok megtisztulni, hogy elnyerjem az örök életet. Ez az 5. sor (a harmadik mondat) tér el leginkább a latin megfelelőnek tekintett sortól A Thewrewk-k6dexbeli 5. sor a Laskai Sorokéhoz hasonló.
Z eddigiekből is láthatjuk, hogy a Laskai Sorok igényesen, múvészien megformált, magas szintű költői szöveg. Jellegét tekintve (dialogikus helyzetben hangzik ell, a dialógus második fázisa, így végül is monológ, egyenes beszéd, melyben az Úr által megszólított hívek reagálnak; áhítattal, odaadással fordulnak hozzá, megszólítások sorozatával imádják, dicsőítik, majd kéréssel, a legnagyobb kéréssel fordulnak hozzá: azért könyörögnek, hogy Jézus engedje meg nekik, hogy haláluk előtt magukhoz vegyék az Ur szent testét, hogy ezáltal testben és lélekben megtisztulva elnyerhessék a halál utáni örök élet örömét.
llen t ét ek és ismétlödések hálózata tartja össze, teszi egységes egésszé a verset. Azt mondjuk, hogy a Laskai Sorokban igen erős a szövegösszetartó erő, a szövegkohézió. Az egész szöveget az én és a te oppozíciója, egyszersmind egységet teremtő harmóniája fogja, hatja át. - Az egyes szám első személy többféle grammatikai kategória révén jelenik meg. Egyrészt személyes névmások fejezik ki: engemet, énnekem, másrészt E/l. birtokos személyjeles főnevek: halálomnak (idején), lelkemet testemmel (tisztítsad), harmadrészt Ell. személyű igealakok: imádlak, kérlek, unszollak. - A könyörgés "címzettje", a megszólított Krisztus testévé átváltozott kenyér képviseli a beszédbeli 2. személyt. Erre is részben személyes névmások: tégedet, téged, részben igei személyragok, ill. E/2. személyű igealakok utalnak: méltass, adj, tisztítsad. Figyelmet érdemel, hogy az énhez mindig kijelentő módú, a te-hez pedig a kérést kifejező felszólító módú igék tartoznak. Az imában szereplő te és én a konkrét szöveg fölé emelkedő, általános érvényű Isten-ember viszonyra is utal. S ezzel párhuzamosan az itt és most (vö.' ez világ, ma 'most', imádlak) jelenvalósága, aktualitása (zártsága) is fölemelkedik az általánosság, az örökérvényűség (a nyitottság), az örökkévalóság régiójába, az örök élet örömének végtelenjébe. Szintén az egész szöveget átszövi az élet és halál témája. Ez is erős szövegösszetartó erőként s egyúttal hatásos stíluseszközként funkciónál. - Az imádság látszólag az élet és a halál alapvető szembenállására épül, de ez a kettősség a szövegben sajátos akusztikát kap. Az élettel korrelál az ez világ, a földi világ, hozzá tartozik a méltatlan, esendő ember, valamint a 'most' jelentésű ma határozószóban is megnyilvánuló eseményidő. - De mi tartozik a halálhoz? Tudjuk, hogy a méltass halálomnak idején éltetni az áldozásra utal, arra a vágyra, hogy az Úr testének magához vételével megtisztulhasson, üdvözülhessen az imádkozó, s ezáltal - az élet és a halál küszöbét átlépve az örök öröm, az örök élet részesévé váljék. Az evilági élet és a halál, a túlvilág közti ellentét tehát nem igazi, nem végzetes, nem kibékíthetetlen, hiszen az üdvösséges halál életet jelent, a földi élet fölé emelkedő örök életet. Az élet és a halál ellentéte így feloldódik, elsimul, sőt a halál mint az örök élet öröme a szenvedéssel teli "munkás világ" (Halotti beszéd), e gyarló földi élet boldog betetőződésévé válik. Az élet-halál téma köré, illetve mellé több ellentétpár szerveződik a versben: a gyarló emberrel, a méltatlan énnel a 'tiszteletre méltó' tiszteletes test áll szemben, aki méltat (méltóztat, kegyeskedik) kérésemet teljesíteni. Látens ellentét is kapcsolódik a méltatlan énhez: az imádkozó méltatlannak tartja ugyan magát arra is, hogy az Úrhoz forduljon, mégis - hitétől, reményeitől indíttatva mer kérni, sőt mer ennek e kérésnek könyörögve, unszolva nyomatékot is adni. - Az aktuális jelennek, a mostnak az örökkévalóság a párja, az énnel mint egyeddel szemben pedig a világmindenség áll. A test és a lélek is antonima bizonyos szempontból, bár egység is egyszersmind. A test szónak a szövegben előforduló két jelentése is szemben áll: Krisztus eucharisztikus teste egyfelől (tiszteletes test), az ember megtisztulásra vágyó hús-vér teste másfelől (lelkemet testemmel tisztítsad). Ugyanakkor ez a szembenállás is feloldódik, az Isten testisége és az emberé egybeolvad.
térő tárgyas szerkezetek vannak a szövegben, arra, hogy az ünnepélyességet jobban kifejező stilisztikai kívánalomnak megfelelően kétszeresen jelölt 'Jirtokos jelzős sz6szerkezetekkel találkozunk (istennek teste, világnak oltalma, halálomnak idején, életnek kenyere) stb. - A szövegkohéziöt erősítő eszközök a hangzás szintjén is megjelennek. Olyan szerkezetek, szavak, amelyeknek hangalakja fölidézi egymást, amelyek összecsengenek, az eddigi - más szempontból felhozott - példák között is előfordultak. Ilyenek voltak a szóismétlések. Két szöpárban a tőismétl lés biztosítja az összhangzást: az egyik az élet(nek kenyere) és az éltetni, a másik a méltatlan és a méltass. Ugyan különböző tagmondatban szerepelnek e szópárok tagjai, de nincsenek túl messze egymástól, ütemhangsúly is esik rájuk, így összecsengésük, egymást felidéző erejük kétségtelen. Az ilyen szótőismétléseket a szakirodalom nem szokta felvenni a figura etimologikák közé, pedig szerintem megfelelnek e nyelvistilisztikai eszközökkel szemben támasztott kívánalomnak. - A figura etimologikákkal bizonyos mértékben érintkeznek az alliterációk. Ezek az élénkítő, különösen díszítő hatású stíluselemek is szép számmal megtalálhatók imádságunkban A szöveg hangzásának fontos egységei a szótagok. Ezek a hangsúlyviszonyokkal és az ütemekre tagolódással együtt alapvető ritmikai-zenei tényezők. A Laskai Sorok fordítója ezen a téren is magas szintűt alkotott. A tagmondatokat és a szövegmondatokat záró szóalakok szótagszámának azonossága a szöveg ritmikai kohéziójának egy f§ biztosítéka. Az imádságot a 3 szótagos szavak uralják. Igy végződik mindhárom szövegmondat, ugyanígy 3 szótagú a tagmondatok végén levő szavak többsége is.
zzel a szöveg versjellegének kérdéséhez jutottunk. Azt mondhatjuk, hogy a Laskai Sorok tartalmi jegyeivel és nyelvi megszerkesztettségével összhangban van a megformálás, a verselés igényessége is. A négy 16 szótagos és egy 17 szótagos sorból álló versben a versmondatok értelmi és ritmikai szakaszai egybeesnek. Az időmértékes (leoninusokból, rímes hexameterekböl álló) latin verset hangsúlyos, szótagszámlálásra törekvő formában adta vissza a magyar fordító. A sorokat alkotó kisebb ritmusegységeknek, az ütemeknek a lüktetése is meglehetős szabályosságot mutat. A vers ütemszerkezetét, szótag- és hangsúlyviszonyait az alábbi képlettel próbálom ábrázolni (az Y a hansúlyos, az X a hansúlytalan szótagokatjelöli; a sormetszet jele II, az ütemhatáré: I; más tagolás is lehetséges: 1. sor: X Y X X I y X II y X X l y X X X I y X X 6/10 (3-4-3) 2. sor: X Y X X X I y II y y X X I y X X I y X X 6/10 (4-3-3) 3. sor: X Y X X I y X II y X X X I y X X I y X X 6/10 (4-3-3) 4. sor: X Y X X I y X X II y y X X I y X I y X X 7/9 (4-2-3) 5. sor: Y X Y X I X Y X X II y X X I y X X I y X X 8/9 (3-3-3) Valószínű, hogy dallam is kapcsolódott hozzá, de azt sajnos nem ismerjük. Ahogy a szöveg megtalálása is szerenesés véletlennek köszönhető, a dallam előkerülésére is sor kerülhet valamikor. De a Laskai Sorok dallam nélkül, így, önmagában, verses imaként is nagy hatású, művészi en megkomponált irodalmi alkotás.
zövegü n k szemantikai egységét s egyúttal ritmikai kohézióját és esztétikai szfnvonalát különféle szerkezetek és szavak is biztosítják, illetve erősítik. Ezek közül a legfontosabb bizonyos mondatszerkezeti és ezzel együtt járó gondolati formák megismétlődése, ill. az ezt kifejező nyelvi eszközök szövegbeli szereplése. Most már csak röviden utalok az indulatszók, megszólítások, egyes szavak ismétlődésére, arra, hogy ritmikusan vissza-
lsö fennmaradt magyar nyelvű verses emlékünk, az Omagyar Mária-siralom a Mária-kultusz jegyében fogant. A Laskai Sorok pedig - az Ómagyar Máriasiralom méltó párjaként - Mária fiához, a kenyér színe alatt jelen levő Krisztushoz, "az élet kenyeréhez" szóló emelkedett hangulatú költői fohászkodás.
D. Mátai Mária
