Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet.

1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.

1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik.

Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, a falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.

Az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye nagyszámú régiséget, ritkaságot őriz. Legféltettebb kincseink között 183 kódexet, köztük 14 Corvinát és mintegy 1150 ősnyomtatványt tartunk számon. Európai viszonylatban is jelentősnek mondható a kéziratos állományunk, és a 16-18. században nyomtatott könyveket tartalmazó gyűjteményünk. Gyűjteményünk 7200 antikvát, 11000 barokk- és 45000 18. századi kötetet foglal magába.

A könyvtár jelenlegi állománya több mint 1,5 millió könyvtári egység. Az ELTE teljes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentumok száma eléri a 3,6 milliót.

Az Egyetemi Könyvtár az ELTE könyvtári hálózatának szakmai és módszertani irányítója: e szerepkörben központi feladatokat lát el 8 kari és több mint 50 intézeti, tanszéki könyvtár körében. A hálózati tagkönyvtárakkal 1995 óta közösen épített osztott katalógus mintegy 450 000 bibliográfiai -, 540 000 authority- és 690 000 példányrekordot tartalmaz.