Belépés

 | Kosár

loading

Legújabb kor 


Visszapillantás. P.Ábrahám Dezső egykori miniszterelnök visszapillantása valamint 1973-ban elmondott emlékei
Bolti ár: 4000,- Ft
Online ár: 3520,- Ft
Kedvezmény: 12%

Visszapillantás. P.Ábrahám Dezső egykori miniszterelnök visszapillantása valamint 1973-ban elmondott emlékei

Megjelenés éve: 2017
Oldalszám: 305
Kötés: fűzve+ff. és színes táblák
ISBN: 9786155568428
1. kiadás

darab   Kosárba

Vissza


Ősi nemesi családból származott amely eredetileg a Pattantyús nevet viselte. Az Ábrahám nevet csak a 17. századtól használta a család, a danczkai előnevet még Apafi Mihály adományozta nekik. Apja Ábrahám László debreceni főügyész, anyja radistyáni Király Erzsébet volt. Öccse, Ernő 1882-ben született.[1] Ábrahám Dezső első felesége Rickl Piroska volt, akivel 1902 és 1908 között voltak házasok. 1925-ben, ötvenévesen újranősült, Rucsinszki Anna Matildot vette fel, akivel Ábrahám haláláig együtt éltek az Országház közelében, a Balassi Bálint utca 9-11. sz. alatt. Második felesége 1974 novemberében, másfél évvel férje után hunyt el.[2] A debreceni Református Kollégiumban érettségizett. A Függetlenségi és 48-as Párt programjával Karcag országgyűlési képviselője volt 1906 és 1918 között, majd Károlyi Mihály kormányában igazságügyi államtitkár lett. A nemzetiségek egyenjogúságáról a Jászi Oszkár vezette bizottság tagjaként Aradon tárgyalt a román nemzetiségi képviselőkkel. A Tanácsköztársaság idején Szegedre szökött. Ott a harmadik szegedi kormány, a nemzeti kormány miniszterelnöke lett 1919. július 12. – augusztus 12. között. Kormánya nevezte ki Horthy Miklóst fővezérré, ő szervezte meg a nemzeti hadsereg toborzó bizottságát. A Huszár-kormányban belügyi államtitkári szerepet vállalt, majd átmenetileg visszavonult a politikai élettől. 1920 és 1944 között ügyvédként dolgozott, miközben minden „rendes” és néhány időközi választáson is megmérettette magát, mindannyiszor sikertelenül. 1944 novemberében a nyilasok túszként Sopronkőhidára vitték, ahonnét Németországba szállították. 1945. szeptember végén került haza. Visszatérése után a Magyar Szabadság Párt egyik alapítója lett. Közel 28 év kihagyás után 1947-től 1949-ig Balogh István Független Magyar Demokrata Pártjának listáján újfent országgyűlési képviselő volt. Egyes adatok szerint szélsőjobboldalinak bélyegezték és kizárták a pártból, majd lemondott a képviselőségről is. 1949-ben visszavonult a politikai élettől. 1951-ben kitelepítették Tarcal községbe. Mivel 1956-ban aktívan részt vett a Szabadság Párt megalakításában, 1957-ben kihallgatták, majd figyelmeztetésben részesítették. Az 1960-as években kapcsolatot tartott fenn amerikai és brit diplomatákkal, ezért rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették 1969-ben. 1958-ig ügyvéd volt. Halála előtt két évvel, 1971 márciusában fejezték be a megfigyelését. Két héttel és egy nappal 98. születésnapja után hunyt el./Wiki/

leiras  
  
PatroNet CMS