Szülők, nagyszülők, pedagógusok, rádióhallgatók és tévénézők stb. szerint gyorsabban beszélünk, mint pár évtizede. Ugyanakkor reprezentatív minisztériumi és nemzetközi felmérések arra hívják fel a figyelmet, hogy életkortól függetlenül a magyar lakosság körülbelül egynegyedének komoly gondjai vannak a szövegértéssel. Bár ezek a felmérések olvasott szövegek megértését vizsgálják, bizonyos, hogy a probléma nemcsak olvasási nehézségekre vezethető vissza: az általános beszédfeldolgozási folyamatok ugyanis nagyban meghatározzák az olvasási, szövegértési működéseket.
A beszédmegértés problémájának számtalan oka lehet. Felmerül a kérdés, hogy ezek közül az okok közül nem a beszédtempó változása-e az egyik legjelentősebb. Hiszen a gyors beszédtempó nemcsak az időzítést érinti, hanem fonológiai és artikulációs szinten is hat a beszédfolyamatokra, és ezáltal hatással van a szemantikai, grammatikai feldolgozásra is.
A gyors beszéd produkciós és percepciós szempontú elemzése több szempontból időszerű feladat. Az értekezés újdonsága elsősorban az, hogy spontán beszédben vizsgálja a gyors és a gyorsított beszéd sajátosságait. A dolgozat újdonsága az is, hogy a gyors beszédtempó hatását a teljes beszédfeldolgozási folyamatban vizsgálja, vagyis az észlelés, a megértés (mondatértés) és az értelmezés (szövegértés) szintjén is.
