Ha egy heterotópia, jelen esetben a Nemzeti Könyvtár, tudományos konferenciát szervez, milyen téma lehetne aktuálisabb és kihívóbb a tanácskozás számára, ha nem éppen a tér fogalmának interdiszciplináris igényű vizsgálata? Jelen kötetünk szerzői - meghívott előadóink és az OSZK kutatói - ezúttal a tér és a hely fogalmai felől, a modern térelméleti munkák felhasználásával közelítenek kutatási témáikhoz, termékeny párbeszédet alakítva ki így a különböző tudományterületek között.
A kötet két nagy tematikai egység köré szerveződik. Az első rész az irodalomelmélet fogalmaival, irodalmi művek, műcsoportok elemzésével vizsgálja a fiktív és valós tereket, helyszíneket, hangsúlyt fektetve társadalmi terekre, térmetaforákra és térhierarchiákra, kronotoposzokra, mitikus terekre, a város és vidék tereire, valamint a határ fogalmának és motívumainak körüljárására. A második tematikus blokk tanulmányai a Széchenyi Könyvtár gazdag gyűjteményrészeivel összhangban, leginkább az azokban végzett kutatások mentén a művelődéstörténet és a zenetudomány eszközeinek és forrásainak bevonásával elemeznek valós, múltbeli, illetve jelenleg is létező nem fiktív tereket vagyok azok ábrázolásait. Kérdésfelvetéseik között olyan időszerű és gyakorlati témák szerepelnek, mint a könyvtárak helye és funkciója a társadalomban, a nemzeti emlékezet megőrzésének lehetőségei, a színház tereinek változásai, vagy a kulturális örökség megőrzésének digitális alkalmazásai.
A 'tér' és a 'hely' irodalmi, társművészeti reprezentációin, jelentésviszonyain túl tehát a legkülönbözőbb tereket, tér-képzeteket is érdemes minden irányból újra és újra körüljárni, hiszen minden egyes időpontban új arcukat mutathatják, így új ötletekre, együttgondolkodásra inspirálhatnak.