Jelen jegyzetben két nagy fejezet kap helyet: a hangtörténet és a történeti alaktan és a mondattan. A hangtörténeti jelenségek bemutatására elsősorban azért van szükségünk, hogy láthassuk: hogyan alakult ki a mai hangrendszer, hogyan és miért változnak az egyes hangok, és ezeknek milyen hatása van a többi részrendszerre; pl. miért nem illeszkednek hangrendileg bizonyos toldalékok, miért írunk és ejtünk egyszer rövid, egyszer hosszú hangzót ugyanannak a szónak a különböző toldalékolása során; illetve miért tapasztalhatunk most is olyan jelenségeket, amelyek egyes szavak hangalakbeli változáshoz vezetnek.
A tövek és toldalékok tárgyalása után (amelyek szorosan az alaktanhoz tartoznak), az egyes szófajok bemutatására kerül sor. Így az olvasó elcsodálkozhat, hogy miért található a címben az alaktan és mondattan kifejezés, miért nem alaktanról és szófajtanról beszélek. Azért, mert ugyan az egyes szófajok kialakulását, történetét követem sorra, minduntalan olyan jelenségeket is tárgyalok, amelyek a mondattan körébe tartoznak. (A szerző)