Bővebb leírás
z összefoglaló eredetileg 20-30 jelentős tudományterület (főként minimalista, de egyetemi szintű) összefoglalójaként indult, ám napról-napra terebélyesedett, s a „misztikus” 77 fejezet csak két fejezet összevonásával vált lehetővé. A munkálatok során 59 nyelvész közreműködésével állt össze a végleges tartalom.
(A kötet már megjelent, és egyre nyilvánvalóbb, hogy egy esetleges második kiadás már 99 nyelvészeti összefoglaló alcímmel fog majd megjelenni.)
Sokféle nyelvészeti összefoglaló létezik. Ez a kötet két dologban igyekszik egyedülálló nyelvtudományi összefoglaló lenni: 1. eligazító, továbblépésre serkentő minimálismereteket nyújt, 2. a tudományt kiegészíti a legszélesebb értelemben vett alkalmazásokkal. Ebből kifolyólag számos nyelvtudományi terület első magyar nyelvű tömör összefoglalóját tartalmazza. Ilyen pl. a folklórlingvisztika, teolingvisztika, az ökolingvisztika, a marketingnyelvészet. Természetesen a legfontosabb nyelvészeti irányzatok, módszerek összefoglalója képezi a kötet gerincét. A kötet a nyelvet leíró tudományok három nagy csoportjából közöl tömör összefoglalókat: 1. A nyelvi rendszer nyelvészete (belső nyelvtudomány), 2. A nyelvészet területei, 3. A nyelvi jelenségek nyelvészete (külső nyelvtudomány).
Bár Voltaire szerint: „A nyelvtudomány olyan stúdium, amelyben a mássalhangzóknak majdnem semmi szerepük nincs, a magánhangzóknak meg éppenséggel semmi.” Ennek ellenére az ókorban kialakult nyelvtudomány máig a legalapvetőbb stúdiumok között van. A középkorban a hét szabad művészet alsó szintjének, a triviumnak (grammatika, retorika, dialektika) mind van köze a mai értelemben vett nyelvtudományhoz. Ez a kötet bizonyíték arra, hogy mindennek köze van a nyelvészethez, s hogy nyelv, nyelvi kultúra nélkül nincs is élet, illetve, ha van, az nem ilyen élet…
