Bővebb leírás
A popszakma képviselőinek nem meglepetés, hogy megfigyelték őket. Csak nem tudták, hogy kik adnak róluk jelentést, és mi van ezekben. Legtöbben sejtették, hogy jó néhány besúgó közvetlen környezetükből, a zenészszakmából kerül ki. A napokban megjelent a Magyar Narancs kiadásában egy vaskos kötet, a lap munkatársának, Szőnyei Tamásnak a munkája a Nyilván tartottak - Titkos szolgáka magyar rock körül 1960-1990. Mint kiderült, lesz, aki csak ebből a könyvből tudja meg, hogy milyen jelentések születtek róla. Például Charlie, akinek a megfigyelését 1975 júniusában kezdték. Az egyik rendőri jelentésben ez áll: ársadalmunkkal szemben álló, züllött, garázda egyén”. Jelentett róla a Papp Ferenc és a Sárosi fedőnevű ügynök.
- Valószínűleg ki fogom majd kérni a rólam készült jelentéseket - mondta Charlie. - Legalább megtudom, hogy miért kellett húsz évet külföldön dolgoznom. Hogy ki küldött ki? Hogy kik voltak az ügynökök, nem érdekel. Meg fognak dögleni. Elég szép, amiket rólam írtak, hiszen akkor nem fogyasztottam alkoholt, nem szívtam cigit, és mégis elüldöztek. Kint kellett élnem barátok és a barátnőm nélkül.
A Gara nevű ügynök feladata volt jelenteni Bródy Jánosról, majd Liliomnak is a közelébe kellett férkőzni, no meg ezt kapta ukázba Gitáros is. Az illetékesek tudni akarták például, hol nyaral, milyen a viszonya az Illés tagjaival, milyen külföldi kapcsolatai vannak.
- 1973-ban eljárás alatt álltam - emlékezett Bródy János. - Nyilvánvaló volt, hogy megfigyeltek, és gyűjtik rólam az adatokat. Néhány éve utánanéztem. Sőt találkoztam is a rólam jelentőkkel, de nem árultam el, hogy már tudom, kik ők. Bár volt, akiről ezt korábban is sejtettem. De már akkor megbocsátottam. Akikről szó van, azok nem voltak rosszabbak, mint mi, a megfigyeltek.
Dobos és Dalos figyelte a Beatricét és természetesen Nagy Ferót. Hangulatkeltő kérdéseket intézett a közönséghez. Akartok dolgozni? Mikor dolgoztok? Munka helyett édes a pihenés.”
- Négy éve kértem ki a dossziémat - mesélte Nagy Feró. - Dalosról két éve kiderült, hogy ki is ő, de nem kerestem meg. Dobosról is tudtam, kicsoda. Nekem a legmeglepőbb volt, amikor egyik koncertünkön hat-hét embert szúrtam ki. A Térden állva című számunkat játszottuk, amely alatt a közönség mindig letérdelt. A színpadról észrevettem, hogy néhányan állva maradtak, és egy középen álló személyre szegezték a szemüket. Ő lehetett a főnök. Mondtam is a zenekarnak: itt vannak a rendőrők. Szánalmas életük volt és van ezeknek a besúgóknak.
Agresszív, rámenős emberként jellemezte Dobos Török Ádámot, aki biztos volt abban, hogy a 70-es években tapadtak rá.
- Március 15-én gyakran bevittek - mondta el Török Ádám. - Megnyomorították ezek a besúgók az embert. Hirtelen haragú ember vagyok, de meg tudok bocsátani. Nem akarom látni a jelentéseket. Nehogy az forduljon elő, hogy véletlenül egy hölgy jelentett rólam, aki közel állt hozzám. De ha megtudnám kik voltak ők, azért egy nagy fülest kapnának.
Sebes Erzsébet