Bővebb leírás
Kárpátalját, mely ezer éven át a történelmi Magyarország szerves része volt, mind földrajzi, mind történelmi, mind pedig nyelvi szempontból sajátos helyzet jellemezte az évszázadok során. A terület nyelvi szempontból több szláv nyelv (ruszin, ukrán, szlovák, orosz) és a magyar nyelv nyelvhatárának is tekinthető, tehát a kétnyelvűség nem újkeletű jelenség a régióban. Azonban míg a XX. század első feléig, pontosabban 1945-ig a bilingvizmus nem a helyi magyarokra, hanem a terület más nemzetiségű lakosaira volt jellemző, addig 1945 után számos tényező szükségszerűen indukálta a magyar lakosság kétnyelvűvé válását. Ennek eredménye, hogy a magyar lakosság vagy magyar–orosz, vagy magyar–ukrán/ruszin kétnyelvű lett. A bilingvis helyzetet az sem változtatta meg, hogy a független Ukrajna kikiáltása óta az ukrán a hivatalos államnyelv Kárpátalján. A kétnyelvűség tehát a kárpátaljai magyarság körében természetes és általános jelenség,
