A hatalmi viszonyok változása, a csupán együtt kezelhető problémák intenzitásának és számának növekedése újabb és újabb feladatok elé állítja a nemzetközi jogot. Ezzel egyidőben - és ettől korántsem függetlenül - az európai integráció folyamata átrendezi az európai jog struktúráit. A normatív rendszerek formálódása során kirajzolódó válaszutak viszont arra késztetik az elméletet, hogy gondolja újra a látszólag már lezárt kérdéseket is. Mi az értelme a nemzetközi jognak a jelenlegi világpolitikai struktúrában, és végső soron jog-e egyáltalán a nemzetközi jog? Állam-e Koszovó? Mi a jogi státusa a Gázai övezetnek az izraeli csapatok 2005-ös kivonulása
óta? Milyen választ adott az ENSZ a hidegháború vége óta felmerült, humanitárius krízisekkel és megelőző csapásokkal kapcsolatos kihívásokra? Megfelelően reagáltak-e a nemzetközi intézmények a 2011-es líbiai válságra? Mi a hontalanok és a menekültek státusa jelenleg a nemzetközi jogban, és milyen érvek szólnak a szabad vándorlás mellett? Miképp alakulnak a transzatlanti kapcsolatok? Megfelel az EU külső képviselete a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a világpolitikai szükségleteknek? Hogyan, és milyen mértékben alkalmazhatók az uniós és a strasbourgi emberi jogi normák Magyarországon? Ez az ünnepi kötet Valki László egyetemi tanár, az MTA doktora, hetvenedik születésnapját köszönti. Szerzői valamennyien kötődnek az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékéhez, amelyet hosszú ideig Valki László vezetett. Intenzíven kapcsolódnak továbbá a nemzetközi jognak ahhoz a tudományos megközelítéséhez, amely Valki László nevéhez fűződik, és amelynek
az a sajátossága, hogy az államközi jogi normák elemzését összekapcsolja a mögöttük álló nemzetközi realitásokkal, és különös figyelmet szentel a gyakorlati problémák elméleti összefüggéseinek.