Bővebb leírás
Csejtei Dezső filozófiatörténész, és Juhász Anikó a „ Filozófiai elmélkedések a tájról” című ezen kötetének egyetlen témája: az ember tájhoz való viszonya, az ember és a táj közötti kapcsolat.
Részlet a kötet bevezető soraiból:
„A kidolgozás során az volt a cél, hogy mindvégig a filozófia területén maradjunk, ugyanakkor a téma kapcsán elkerülhetetlen, hogy a képzőművészeteket, a kultúrtörténetet és a tudomány egyéb területeit is bevonjuk a vizsgálódás körébe.
A táj hosszú időn keresztül a filozófia mostohán kezelt, lenézett, érdemi figyelemre nem méltatott területeihez tartozott - s részben talán még ma is ez a helyzet. S emiatt a filozófiára - annak európai története során - jó ideig, úgymond sajátos tájvakság telepedett. Pedig a helyzet éppen fordított: a táj ama legfontosabb tényezők egyike, melyek az embert emberré teszik.”
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• Bevezető sorok;
• I. FEJEZET:
AZ „ÉG FELETTI TÁJRÓL” AZ „ÉJI TÁJIG” - NÉHÁNY BEKEZDÉS A TÁJFILOZÓFIA TÖRTÉNETÉBŐL;
• II. FEJEZET:
TÁJFILOZÓFIA SPENGLER „A NYUGAT ALKONYA” CÍMŰ MŰVÉBEN;
• III. FEJEZET:
A SPANYOL TÁJ FELFEDEZÉSÉNEK STÁCIÓI;
• IV. FEJEZET:
UNAMUNÓ TÁJFILOZÓFIÁJA;
• V. FEJEZET:
JOSÉ ORTEGA Y GASSET TÁJFILOZÓFIÁJA;
• VI. FEJEZET:
ÁHITAT, ÁLOM, ÁMULAT: AZ „ÉG ALATTI” TÁJ GYÖNYÖRŰSÉGÉRŐL;
*
A „FILOZÓFIAI ELMÉLKEDÉSEK A TÁJRÓL” című ezen kiadványt a filozófia, az ember tájhoz való viszonya, az ember és a táj közötti kapcsolat iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akiknek a szerzők reményei szerint „e könyvet olvasván bizonyos értelemben véve „kitisztul” a tekintete, s a tájra figyelmesebb, egyszersmind értőbb módon néznek, mint annak előtte...”
Ekkor ez a mű teljes mértékben elérte a célját.