A 21. század elején szinte mindenki digitális eszközökkel megrakottan járkál, de a tanteremben a digitális eszközök kikapcsolandók. A tanórán kívül azonban a diákok rákattannak a gépeikre, és a pedagógus is totálisan digitalizálódik, mobiltelefonon beszél, letölti az e-mailjeit stb. Amint azonban visszamegy a tanterembe, ismét olyan predigitális kövületté alakul, mint amilyen az oktatás. A pedagógus még digitális bevándorló, aki természetes módon használja a kor eszközeit a mindennapokban, de a tanítása hermetikusan elzárt ezektől a változásoktól. Az iskolában a tanár a digitális eszközöket predigitális szemléletben, predigitális módszerekkel használja a digitális bennszülöttek tanításában, akik bár a gombnyomogatásban verhetetlenek, az iskolai tanulásban katasztrofálisak. A digitális kor és vívmányai megváltoztatták a gyerekek agyának fejlődését, átalakult képességszerkezetük. Szinte minden változik, a kultúra átalakul, de az oktatás ugyanolyan gyerekeket vár az iskolába, amilyenekre száz évvel ezelőtt készült fel. E mindeddig feloldatlan ellentét miatt az iskola egyre nagyobb intenzitással termeli a kudarcokat. Gyerekek, szülők és tanítók keresik a menekülést, a kiutat. A kiút megtalálásához szembe kell nézni a problémával.
A szerző a digitális kornak megfelelő tanulási módszereket mutat be, és járható utakat rajzol fel az iskolai készségek elsajátításához. A megoldásokat a digitális kultúra felépülése mentén, de nem a digitális eszközökre hagyatkozva keresi. Aki szeretné megérteni, mi történik a gyerekekkel, hogy már alig tudnak tanulni, pedig rettentő okosak, annak javasoljuk ezt a nagyon aktuális könyvet.
ELŐSZÓ
Bevezetés
1. A diszlexia mint specifikus tanítási zavar
1.1. Az iskola és a diákok
1.2. A betegségszemlélet előnyei és tarthatatlansága
1.3. Létezik-e diszlexia?
Mély diszlexia, felszíni diszlexia
A diszlexia mint specifikus tanulási zavar
2.1. Angol kifejezések és fogalmak
A diszlexia meghatározása – nemzetközi kitekintés
A kultúra hatása az idegrendszer fejlődésére és a literalitásra
3.1. Digitális kor
Az írásbeliség kialakulásának hatásai
A digitális bennszülöttek
4.1. Gyorsabb információfeldolgozás
4.2. Képzetalkotás helyett kész képek
4.3. Mozgásos-észleléses tapasztalat helyett főképpen vizuális élmény
4.4. Aktív tevékenység helyett gépek működtetése
4.5. Aktív testi-idegi részvétel helyett passzív élményszerzés
4.6. Kiegyenlítettebb agyi dominancia
4.7. A specifikus tanulási zavar és a digitális kor
4.8. Továbblépés
ELSŐ KÖNYV – A HELYZET
Diszlexia, kultúra és fejlődés
1. Irányzatok az elméletek rendszerében
1.1. Neuropszichológiai elméletek
1.1.1. Organikus és funkcionális eltérés
1.1.2. Eltérő dominancia
1.1.3. A kérges test szerepe
1.1.4. Gének és kromoszómák
1.2. Pszichoneurológiai elméletek
1.2.1. A szenzoros integráció zavara
1.2.2. Részképességbeli zavar
1.2.3. Az észlelési feldolgozás zavara
1.3. Pszichológiai elméletek
1.3.1. Homogén gátlás
1.4. Pszicholingvisztikai elméletek
1.4.1. A fonológiai feldolgozás zavara
1.4.2. Nyelvi háttér
1.4.3. Gyenge verbalitás
1.5. Viselkedési és motivációs elméletek
1.6. A többtényezős Morton–Frith modell
1.6.1. A Morton–Frith modell egységei
1.6.2. A tényezők és az elméletek kapcsolata
1.6.3. Az elméletek és az életkor kapcsolata
1.6.4. A tünetegyüttes áttekintő szemlélete
2. A tengelyszindróma és a diszlexia
2.1. A tengelyszindróma jellemzői
2.1.1. Intelligenciafüggetlen az eltérés
2.1.2. Kultúrafüggő az eltérés
2.1.3. Kisebb neurológiai eltérés
2.2. Szerzett neurológiai eltérés a minimális cerebrális diszfunkció
2.2.1. MCD
2.2.2. A képlékeny agy
2.2.3. A szerzett neurológiai eltérések gyakoribbá válásának pozitív okai
2.2.4. A szerzett neurológiai eltérések gyakoribbá válásának negatív okai
2.2.5. Örökletesség vagy ártalom
2.3. Örökletes eltérés, a fejlődési diszlexia
2.3.1. Tudomány és politika az örökletességről
2.3.2. A fejlődési zavarok megjelenése
2.3.3. A genetikai háttér azonosításának nehézségei
3. Literalitás és önirányítás a digitális korban
3.1. A digitális kor verbalitása
3.1.1. Restriktív nyelvi kultúra
3.1.2. Restriktív és elaboratív kód
3.1.3. Az írásbeliség előtt és után
3.1.4. „Cogito ergo sum” és a bal agyfélteke
3.1.5. „Sentio ergo cogito” – a corpus callosum fejlesztése
3.2. A szenzomotoros depriváció kultúrája
3.2.1. Mozgás és észlelés a kognitív működés hátterében
3.2.2. Az ujjak
3.2.3. Az egyensúlyrendszer
3.2.4. Az agyi kontrollfunkciók felépülése
4. A tengelyszindróma és a kontrollfunkciók
4.1. A tengelyszindróma elemei
4.2. Figyelemzavar
4.2.1. A figyelemzavar jelei
4.2.2. A figyelemzavar felismerése
4.2.3. A figyelem zavara a digitális kultúra része
4.2.4. A figyelemzavar kezelése
4.3. Figyelem- és hiperaktivitás-zavar – ADHD
4.3.1. Figyelem-, hiperaktivitás- és impulzuskontroll-zavar
4.3.2. Az ADHD és a tehetség
4.3.3. Közvetlen környezeti hatás a család
4.3.4. Közvetett környezeti hatás a kultúra
4.3.5. Amikor zavarrá válik
4.3.6. A digitális bennszülötteknek és a hiperaktív egyéneknek megfelelő környezet
4.3.7. Az ADHD viselkedésterápiás kezelése
4.3.8. Gyógyszeres kezelés
4.4. Egyéb kontrollproblémák
4.4.1. Prefrontális szindróma
4.4.2. Magatartászavar
4.4.3. A környezet felelőssége
MÁSODIK KÖNYV – A PROBLÉMA
Szokásostól eltérő gondolkodásmód
1. Kreativitás és diszlexia
1.1. Szokásostól eltérő dominancia
1.1.1. Magzati kortól kezdve erősebb jobb agyfélteke
1.1.2. Kétféle információfeldolgozás
1.1.3. A bal és a jobb agyfélteke működése
1.2. Akadémikus és kreatív gondolkodás
1.2.1. Az iskolai információfeldolgozás
1.2.2. A diszlexia és a jobb agyfélteke – előny és hátrány
1.2.3. Neurológiai teljesítményzavarok és a kreativitás
1.3. Diszlexia és a problémamegoldó gondolkodás
1.3.1. Alkotók és a verbális deficit
2.1. Az intelligencia
2.1.1. Az intelligencia fogalma
2.1.2. A tudás és az intelligencia a minimális kognitív modell alapján
2.2. Tanulás és tudás
2.2.1. A szenzitív periódusok
2.2.2. Tanulás a szenzitív periódusokban
2.2.3. A gyenge olvasás három formája
2.2.4. Kognitív képességek, kompenzáció és fejlesztés
3. A normalitás és az abnormalitás fogalma
3.1. Pszichikus egészség
3.1.1. Társadalmi elvárás
3.1.2. Tipikus és kívánatos
3.1.3. Deviáns és atipikus
3.1.4. Allport normalitás-fogalma
3.2. Fogyatékosság és másság
3.2.1. A szokásostól eltérő
3.2.2. Neurodiverzitás
3.3. A meg nem felelés következményei
3.3.1. Az önértékelés zavara
3.3.2. Össze nem illés a digitális korban
3.3.3. Az alulteljesítés ördögi köre
3.3.4. Az alulteljesítők egyéb jellemzői
4. Optimális feszültségi szint és az oktulajdonítás
4.1. Az angyali körhöz vezető utak
4.1.1. Teljesítménymotiváció
4.1.2. Belső hajtóerő
4.1.3. A tanulás az optimális ingerszinten lehetséges
4.1.4. A hatékonyság érzése
4.2. Attribúció, oktulajdonítás
4.2.1. Külső és belső kontrollos személyiség
4.2.2. Feladat és énbevonásos helyzetek
4.2.3. Dicséret és büntetés
4.2.4. A környezet attribúcióinak hatása
4.3. Az alulteljesítés ördögi körének megszüntetése
4.3.1. A kiváltó okok megszüntetése
4.3.2. Célok és megerősítések
4.3.3. Szendvics-módszer – a hiteles visszajelzés
4.3.4. „You can do it”
4.3.5. A negatív Máté-hatás kivédése
4.3.6. Segítő technikai eszközök
HARMADIK KÖNYV – A MEGOLDÁS ÚTJAI
Az agy hatékonysága a tanulás hatékonysága
1. Az agy fiziológiai állapota és a literalitás
1.1. Az agyi működés fejlesztése a digitális korban
1.1.1. Az agyi működés fiziológiai harmóniája
1.1.2. Tudatos neurológiai harmonizáció a magzati kortól kezdve
1.1.3. Neuroplaszticitás
1.1.4. A hatékony kognitív diéta
1.2. Mozgás = élet
1.2.1. A mozgás és a pozitív transzfer hatásai
1.2.2. Egyensúlygyakorlat a kontrollfunkciók fejlesztésére
1.2.3. A ritmus és az ütem
1.2.4. Az ujjak fejlesztése a klikkelő kultúrában
1.2.5. Az ujjak mozgatása és a művészet
1.3. Művészet = lélek
1.3.1. A kreativitás fejlődése és a neurológiai harmonizáció
1.3.2. A zene, a mozdulatok és a viszonyok tana
1.3.3. Képzőművészetek
1.3.4. Színjátszás
1.4. Stratégiai játék = gondolkodás
1.4.1. Téri viszonyok és a stratégiai gondolkodás
1.4.2. Táblás játékok a járókában és a tanórán
1.4.3. Versengés, együttműködés, stratégiai gondolkodás és a személyiségfejlesztés
1.4.4. Műveltség és kultúra
2. Tanulás a digitális kultúrában
2.1. A szürke eminenciás
2.1.1. A képességek szirtjei és szakadékai
2.1.2. A képességterületek másképpen
2.1.3. Modalitások a tanulásban
2.1.4. Játék, tudatos tanulás, alkotás
2.2. Társas tanulás
2.2.1. Egyszerű társas helyzetek
2.2.2. A mozaik-módszer
2.2.3. Komplex Instrukciós Program
2.3. Az önálló tanulás a digitális kor tanulása
2.3.1. Az önálló tanulás hagyományos szemlélete
2.3.2. Az önálló tanulás a digitális kultúra része
2.3.3. Az e-tanulás
2.4. Öndifferenciálás
2.4.1. Öndifferenciáló módszerek a tanításban
2.4.2. Az öndifferenciáló tanulás tanulása
2.4.3. Az öndifferenciáló tanítás szabályai
2.4.4. Tanulásszervezés, tudásszervezés
3. Iskolai készségek a digitális korban
3.1. Olvasásra hangolás és az olvasás elsajátítása a digitális korban
3.1.1. Az olvasás akadályai
3.1.2. Az olvasásra hangolás
3.1.3. A szenzomotorium fejlesztése
3.1.4. A fonológiai tudatosság fejlesztése
3.1.5. Az ortografikai szint fejlesztése
3.1.6. A verbalitás fejlesztése az értő olvasás előkészítéséhez
3.1.7. A képzetalkotás fejlesztése
3.1.8. Szövegek olvasása, az olvasás különböző formái
3.1.9. Az olvasott szöveg idegensége
3.1.10. Az olvasó ember
3.2. Az írás más, mint a rajzolás
3.2.1. Amire jobb a jobb kéz
3.2.2. Az írásra kész agy
3.2.3. Az írástanulásra megfelelő környezet
3.3. Helyesírás
3.3.1. Elemzésre szoktatás
3.3.2. Asszociációk, szabályok
3.3.3. Hibátlan szavak
3.3.4. Színvonalvédelem
3.3.5. Gondolatvédelem
3.3.6. Szókincsvédelem
3.3.7. Diktafon, diktálás
3.4. Idegen nyelv tanulása
3.4.1. Nyelvekre kész huzalozás
3.4.2. Természetes nyelvtanulás
3.4.3. Literalitás a diszlexiások és a digitális bennszülöttek idegennyelv-tanulásában
3.4.4. Módszerek a hatékony idegennyelv-tanításban
3.5. Számolás
3.5.1. A diszkalkulia vizsgálata
3.5.2. A számolási zavar formái
3.5.3. A digitális kor és az ujjon számolás
3.5.4. Segítség a diszkalkuliásoknak
3.5.5. Másodlagos diszkalkulia – ami nem diszkalkulia
3.5.6. Számolás és matematika
3.6. Az iskolai készségek helye a digitális korban
3.6.1. Képesség és készség a digitális kultúrában
3.6.2. A kérdőjelek
BEFEJEZETLEN1. On/Off világ
2. Diszlexia és tudomány
3. Analóg természet
4. Analóg iskola
HIVATKOZOTT IRODALOM
