Mi illő: cigányt vagy romát mondani?

Mikor jelentek meg és terjedtek el Európában a cigányok?

Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont?

Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte?

Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és Spanyolországban?

Ki a cigány?

Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja?

Milyen volt Magyarországon a népességen belül a cigányok aránya az ezredfordulón és lesznek-e 1,5 millióan 2050-ben?

Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő?

Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor?

Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő?

Mit jelent a „fekete vonat”?

A cigányok valóban nem értenek a földhöz?

Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában?

Miért fontos, hogy a romák büszkék legyenek roma mivoltukra, hogyan lehet erősíteni a roma identitást? Kik és hogyan segítettek nekik ebben?

Létezik-e roma értelmiség?

Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei?

Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok?

Milyen magyar kulturális örökséget köszönhetünk a romáknak?

Hogyan teremtődött meg a cigány költészet?

Cigány zene-e a cigányzene?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg a kötet, amely a Napvilág Kiadó új, ismeretterjesztő sorozatába illeszkedik.