Bővebb leírás
Szibéria birtokbavételének koncepciói szemléletesen tükrözik a birodalommá válás önreflexiójának változásait az oroszországi történeti gondolkodásban. A szerző konkrét munkák elemzésével igyekszik föltárni azokat a körülményeket, amelyek szerepet játszottak egy-egy historiográfiai konstrukció megszületésében.
Az áttekintett iratok, elbeszélő művek, tudományos és ismeretterjesztő publikációk a XVI. század vége és a XVIII. század eleje között lezajlott eseményeket és folyamatokat taglalják. Szibéria mai területe - néhány alrégió kivételével - ekkor került cári fennhatóság alá. Az észak-ázsiai orosz terjeszkedés első interpretációi a XVI. század utolsó évtizedeiben keletkezett diplomáciai dokumentumokban jelentek meg. Ez a kronológiai határ alkotja a vizsgálat alá vont művek keletkezési idejének kezdetét. Végpontja a Szovjetunió széthullását jelentő 1991-es esztendő.
A földolgozott téma tudománytörténeti érdekességei közé tartozik, hogy a cári birodalomban írt és orosz nyelven kiadott első monográfia, amely megfelelt a történeti művekkel szemben a kor szintjén támasztott szakmai követelményeknek, a szubkontinens meghódításáról szólt. Gerhard Friedrich Müller könyve, “A Szibériai Cárság leírása' 1750-ben látott napvilágot Szentpéterváron. Ezzel a szintéziskísérlettel indult az oroszországi historiográfia fejlődésének “tudományos' szakasza.
