Peter Brook színháza az egyik nagy visszatérési kísérlet ahhoz, amit az ember alapvetően mindig is tudott, és amit a modernizáció Európája időnként elfelejt vagy csak nem akar tudni: az emberi létezésben a jónak és a rossznak, a keletkezésnek és az elmúlásnak, a fénynek és a sötétségnek egyaránt szerepe van, de nincs ez egyszer és mindenkorra kijelölve, hanem az alkotás folyamatában újra és újra meg kell találni mindennek a helyét, függetlenül attól, hogy ez egyetlen előadás vagy egész életút. A változás a fontos, az úton levés. A színház problémás terület, mert a színházi élmény egyszeri, egyedi, nem ismételhető, még csak nem is rögzíthető. De a rendező, a színész és a közönség  estéről estére megpróbálja újraképzelni a teljességet, az Egészet. Az újrajátszás és a továbblépés a legnagyobb alkotói lehetőség. Egy üres tér, egy bot, egy színész, pár néző – és játszani kell. Ezt tanítja Peter Brook. (Vida Gábor)

Betöltés...

	Mondjon Ön is véleményt a könyvről!
	<< Vissza a listához
Név: E-mail: Ellenörző kép: Írja be az ellenörző képen olvasható karaktereket: Hozzászólás: Hányas pontra értékeli a könyvet? Szavazzon... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

	Mondjon Ön is véleményt a könyvről!
	Írjon véleményt!