Bővebb leírás
Az emlékkönyv Szabó István (1898-1969) történész, gazdaságtörténész, akadémikus, egyetemi professzor születésének 100. évfordulója tiszteletére készült, tanítványainak visszaemlékezései, kor- és pályatársainak tanulmányai alapján. ; A kötet három fő fejezetre tagolva mutatja be nemcsak a neves történetírót, a levéltári munkát hivatásának választó kutatót és a történészek nemzedékét oktató professzort, de a korszakot is, amelyben munkálkodott. Az első egység (Az életpálya fordulatai) Szabó István pályáját tekinti át egyik - 1957-ben íródott - önéletrajza, illetve a tevékenységét dokumentáló különböző ügyiratok (pl. egyetemi tanári kinevezése, B-listára való sorolása stb.) bemutatásával. A szerkesztő, Rácz István ezt a fajta dokumentálást fontosnak tartotta, hiszen a professzor alkotói évtizedeinek jelentős része olyan korszakra esett, amikor a politika megpróbált irányt szabni a tudományos munkának. Az emlékkönyv legterjedelmesebb részét a tanítványok és tisztelők (Gunst Péter, Barta János, Szabad György, Niederhauser Emil, Jakó Zsigmond, Takács Péter, Benkő Samu, Egyed Ákos, Imreh István, Für Lajos és mások) tanulmányai alkotják, az ország különböző oktatási és tudományos intézeteinek képviseletében. A tanulmányok a Szabó István által választott és művelt témaköröket érintik: társadalom-, népesség (demográfia)-, település- és helytörténeti kutatásokat összegezve. Tartalmukat tekintve - a magyar parasztság helyzete a középkor végén; a birtokgazdálkodás a 18. században; a népességmozgás alakulása a Tiszántúlon a török kiűzetés után stb. - időben és térben a legszélesebb intervallumban mozognak, és mindenkor új forrásbázisra hivatkoznak. A kötetben - rendhagyó módon és harmadik egységként - Szabó Istvánnak egy, az 1940-es években írott tanulmánya is helyet kapott (A parasztság a magyarság történetében), illusztrálandó sajátos történelemszemléletét, amelyben a parasztság történeti kutatása központi, szervező elv volt. ; Az eltérő terjedelmű - ám egyként tudományos célú - tanulmányokat nem elsősorban a szoros szerkesztés-technikai elvek, hanem a tartalmi-szemléleti szempontok és a Szabó István-i életmű sokrétű hatása fűzik egybe, formálják olyan történeti tárgyú gyűjteménnyé, amely - elsősorban a történelem- és társadalomtudományok egyetemi szintű oktatásában, valamint a gazdaságtörténeti szakkutatások irányában jelentős.
