Bővebb leírás
Akadémia - a nemzet tanácsadója címmel jelent meg tanulmánykötet Glatz Ferenc történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia 1996 és 2002 közötti elnökének a 70. születésnapja tiszteletére, a könyvet az MTA 181. közgyűléséhez kapcsolódó ünnepi tudományos ülés kertében mutatták be csütörtökön az MTA székházában.
A kötet, amelyet Láng István akadémikus, az MTA korábbi főtitkára szerkesztett, az MTA Társadalomtudományi Központja gondozásában látott napvilágot.
Pálinkás József elődjét méltatva rámutatott, hogy Glatz Ferenc tevékenysége sokak számára inspirációt, iránymutatást jelentett, jelent, megmutatva, hogy miként lehet a hitelességet, az autonómiát megőrizve munkálkodni a kisebb-nagyobb közösség javára.
Láng István ismertetése szerint a kötet címe a volt elnököt idézi, Glatz Ferenc programjának része volt ugyanis, hogy az Akadémia kutassa és tárja fel az állam és a nemzet előtt álló új feladatokat, dolgozzon ki javaslatokat a döntéshozók számára lehetőségeikről, lépéskényszereikről. Legyen az Akadémia nemzetstratégiai tanulmányok készítésével a "nemzet tanácsadója".
"Glatz Ferenc nevéhez fűződik az Akadémia kultúrnemzeti alapokra való helyezése, az 1920-ban az állam határain kívülre szorult magyar kutatók és intézmények szerves beépítése a magyar nyelvű tudományszervezetekbe. Elnöksége alatt történt az első nyitás a vállalkozói társadalom és a tudomány szélesebb közössége felé is. Kialakult az MTA hármas funkciója, amely tudományos műhely, a magyar kutatói társadalom érdekképviselője és egyben a nemzet tanácsadója lett" - emelte ki az akadémikus.
A kötet szerkesztője rámutatott, hogy a 125 tanulmány szerzője "nem Glatz Ferenc dicséretét hangoztatja, hanem saját alkotómunkájáról ír, amely azonban valahol és valahogy kapcsolódik az Akadémia korábbi elnökének kezdeményezéseihez".
Láng István megfogalmazása szerint a kötet azt üzeni a magyar társadalomnak, az Országgyűlésnek és a kormánynak, hogy a hazai tudomány még hihetetlenül nagy és gazdag tartalékokkal rendelkezik, amelyek hozzájárulhatnak a rövid-, közép- és hosszútávú nemzetgazdasági célkitűzések kijelöléséhez és az odavezető út sikeres megtételéhez. A tudományok művelői készek arra, hogy tevőlegesen részt vegyenek ezekben a folyamatokban.
Glatz Ferenc előadásában a saját nemzedékéről, a 70-es kutatók korosztályáról beszélt, kiemelve, hogy ez szerencsés generáció volt, mivel a hidegháború időszakában a tudósok jelentették a kapcsolatot a világ két "partja között", ily módon a kutatói társadalom világpolitikai szerepet töltött be. Szerencsés időszakban töltötte be az MTA elnöki tisztét is, hiszen ez az európai integráció kiteljesedésének ideje volt, ugyanakkor élt még a rendszerváltás lelkesedése is.
Az MTA volt elnöke előadását zárva kitért a tudomány "közhasznára", mondván: a tudomány csak akkor töltheti be ezt a szerepét, ha a politika tudomásul veszi szabad szárnyalását a nemzet érdekében.
A kötet szerzői között megtalálható Erdő Péter bíboros, aki Globalizáció és Egyház címmel írt tanulmányt, Finta József a 21. századi építészet jövőképéről, Markó Béla Egy Kárpát-medencei vagyonközösségről, Nemeskürthy István pedig a nyelv megtartó erejét elemzi. Vámos Tibor az információs társadalommal és a magyar tudománnyal, Vizi E. Szilveszter pedig az orvostudomány új útjaival foglalkozik.
