Előszó

ELMÉLET
Imre Zoltán: „A magyar színházról és elméletéről” – 2012
Matuska Ágnes: Theatrum Mundi az angol reneszánsz színpadon: jelenlét, távollét és játék
Seress Ákos: Színház mint ötvözet. A kognitív színháztudomány lehetőségei
Sándor Zita: Ráébredés a „jelenlét” és a reprezentáció” közötti határhelyzetre

MISE EN SCÈNE
Jászay Tamás: megszabadulni a színháztól: helyspecifikus gondolkodás a Krétakör újabb munkáiban
Kérchy Vera: Pillangó úrfi melankóliája
Kiss Attila: A Macbeth mint tudatdráma a magyar színpadon 1989 után
Koczka Ferenc: Britten: Szentivánéji álom Szegeden. Előadás-emlékezés
Varró Gabriella: A határszegés metaforái Sam Shepard Hazug Képzeletének színpadi változatában
Lukovszki Judit: Drámaszövegek színpadra fordítása a változó időben. Ionesco: A székek
Takács Ágnes: Színház. Ifjúság. Internet. Vetítés

DRÁMA
Szabó Attila: Az emlékező tér. A Holokauszt kortárs lengyel dramatikus feldolgozásai
Kovács Flóra: „A remény horizontja”. Az emlékezés Visky András Tanítványok című drámájában
Liktor Eszter: Alexandre Hardy színházának képi dinamikája és didaszkália-használata a Lukrécia, avagy a megtorolt házasságtörés című tragédia példáján
Tóth Gabriella: Életem filmje. Az emlékező szubjektum Tennessee Williams és Adrienne Kennedy önéletrajzi drámáiban
Ótott Márta: Elfedés és felfedés: a múlt sebei Terrence McNally Krumplirózsa című darabjában

TÖRTÉNET
Kovács Ilona: Sade márki a színpadon
Egyed Emese: Papagénó. Esztétikai lecke 1810-ből
Kovács Ágnes: Varga Mátyás világa. A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóházról
Sándor János: „Nagy a világ, mit e deszkák jelentenek…” Juhász Gyula, a szegedi színigazgató

Malgot István gondolatai a színházról

Szerzők