Bővebb leírás
A kötet célja, hogy a kutató szemszögéből láttatva, morálteológiai szempontból tárja elénk Luther tanításait és megigazulásról szóló nézeteit. A Tridenti Zsinaton a reformációra válaszul újrafogalmazták és átértékelték a katolikus tanításokat és mindenkit kiátkoztak, aki Luther tanait vallotta, mégis, ez a hitvallás alapjaiban rengette meg a középkori egyházat. A szerző erkölcsteológiai értelmezésével arra a mindig aktuális kérdésre keresi a választ, hogy ki lehetett ez az ágostonrendi szerzetes, akinek karizmája ezreket fordított szembe az uralkodó vallással, miért volt szükség a megújulásra az egyházon belül, és hogyan kell értelmezni tanításának főbb szempontjait ma, milyen nóvumot adhat nekünk a 21. század elején. A könyv első része tisztázza a reformáció fogalmát, történeti áttekintést ad a reformáció kezdetének okairól és körülményeiről, betekintést enged a skolasztikába, majd a nominalisták által újraértelmezett teológiai tanításokba, és megmutatja ezek hatását a lutheri tanokra. Egy teljes fejezet foglalkozik a hit és az emberi cselekedetek viszonyának vizsgálatával, majd az utolsó fejezet ezzel a Tridenti Zsinat tanításait és megnyilatkozásait állítja szembe. Az összefoglalásban magyarázatot kapunk arra, miért hasznos egy katolikus teológus számára ma is a lutheri művek tanulmányozása, az Előretekintés a II. Vatikáni Zsinatot követő szemléletváltásba enged bepillantást. A kötetet bőséges lábjegyzet, tematikus irodalomjegyzék és Luther életének fontosabb eseményei és művei, a Tridenti Zsinat pápái, ülései és határozatai, valamint a megigazulásról szóló 33 kánonja egészíti ki.
