Bevezető / Pitlik László
1. Az információbróker
- Az információ- és tudáspiac új szereplője: az információbróker / Mikulás Gábor
- Információ-és tudásbrókerek: egy tisztább tipológia felé / Z. Karvalics László
- Az információbróker mint közvetítő és tolmács – Kihívások az EU információs kultúrájában / Gerhard K. Wagner
- Üzleti információs szervezetek és szolgáltatók Horvátországban / Tóth Tibor
- Infobróker – szervezeten kívül, vagy belül? - Az információs tanácsadó szempontja / Mikulás Gábor
- Információbrókerség a vállalkozáson belül / Élő Gábor - Szabó József
- Kiszervezett információszolgáltatás - a Magyar Telekom esetében / Kóródy Judit
- A jövő infobrókerei – könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozási tevékenységre / Kiszl Péter
2. Az információ- és tudáspiac megközelítése
- A piackutatásból származó információk vezetői felhasználása / Keszey Tamara
- A megismerés vágya vagy az önigazolás keresése? / Gergely Ferenc
- Hogyan válasszunk információbrókert? / Susan M. Detwiler
- Marketing infobrókereknek / Mikulás Gábor
- Gondolatok az információbróker és megrendelője kapcsolatáról / Pitlik László
- Does Brokering Attitude Fit for Dissemination of Public Information? / Peter Dobay - Yigal Tzadok
- Könyvtári szolgáltatás, mint marketingeszköz / Szaniszlóné Békássy Éva
- Információbróker a tudásmenedzsment birodalmában? / Nuridsány Judit
- A személyes tudás elérésének egy lehetséges eszköze – Kompetenciatérkép a Magyar Telekomnál / Bőhm Kornél Dávid -
Kugler Judit - Szabó Adrienne
- Árképzési módszerek az infobróker eszköztárában /Mikulás Gábor
- A térítéses üzleti tartalomszolgáltatás céggyakorlata / Csempesz Iván
- Lehetőségek a hazai információs piacon / Hidvégi Péter
- Gazdasági elemzés a sajtóban / Juhász Péter
3. Szabályozás
- Az információbrókerség jogi környezete / Mann Judit
- Az információk megszerzésének és felhasználásának egyes büntetőjogi korlátai / Horváth Sándor Domonkos
- Az infobróker etikája / Mikulás Gábor
4. Források és keresési technikák
- Partnerinformáció és holdudvara / Mikulás Gábor
- Hír- és referenszszolgáltatók / Mikulás Gábor
- Adat - bázisok, minőség, felhasználás és térkép / Horváth Árpád
- Kormányzati adatbázisok, elektronikus hivatalok tájékoztatási felületei, nemzeti hálózati nagyprojektek / Kerekes Pál
- Elektronikus szövegek visszakeresési modellje / Vázsonyi Miklós
- Amire nem alkalmas az internet...
- A hírfigyelők üzlete / Mikulás Gábor
- A versenytárs figyel téged – Cégfürkészek / Harmados György
- Gondolatok az információ és az információs munka minőségéről / Pitlik László
- Az informetria és a bibliomertia stratégiai kölcsönhatása / Irene Wormell
- Átlátni és rendszerezni (adatbányászat) / Takács Mihály
- Adatbányászat - Az Információbróker elemző eszköze / Somfai Zoltán
- Információbrókeri tevékenység támogatása objektumhálózat alapú adatmodellek segítségével / Hasznics Milán
- A szövegbányászat gyakorlata és nehézségei / Wittek Péter
- Automatikus információszerzés nyelvtechnológiai támogatással / Prószéky Gábor – Kis Balázs
- Ássunk mélyre! Rejtett tartalmak feltárása szövegből / D. Árvay Anett
- Gondolatvadászat – Rejtett információk írott szövegekben / Galuska László Pál
- Számítógépes tartalomelemzés – Az üzleti hírszerzés megújhodó útja / Ehmann Bea
A könyv jelentős mértékben támaszkodik korábbi publikációkra és konferenciaanyagokra, pontosabban azok frissített változataira. A kézikönyv néhány, eddig a MIBE látókörébe eddig nem került szerzőt is megszólaltat. Célcsoportok: oktatás, gazdálkodó szervezetek információs szakemberei, tanácsadók, információbróker-hallgatók, könyvtárosok.
A kiadványt az alábbi felsőoktatási intézmények képzéseihez fogják használni:
BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Nappali tagozatos műszaki menedzser képzés
- Bankinformatikus képzés
- Villamosmérnöki és Informatikai kar nappali BSC képzés mérnök-informatikus és villamosmérnök hallgatók
- Nappali és posztgraduális közgazdász képzés
- Közgazdász kiegészítő képzés
ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
- Bölcsészettudományi Kar, informatikus könyvtáros képzés
NyME (Nyugat-Magyarországi Egyetem)
SZE (Széchenyi István Egyetem)
SZIE (Szent István Egyetem)
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar a
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet keretében oktatott
informatika-tantárgycsoport által érintett képzések:
- Gazdaság agrármérnök képzés
- Informatikus és szakigazgatási (BSc) képzés
- Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) képzés
- Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások (BA) alapszakok
- Állattenyésztő, növénytermesztő mérnök (Bsc) képzés
- Közgazdászképzés
- Emberi erőforrás menedzserképzés
- Műszaki menedzserképzés
- Titkárságvezető (AIFSZ) képzés
- Agrármenedzser (főiskolai szak) képzés
- Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (AIFSZ) képzés (ill. a gazdasági és műszaki informatikus BSc-képzések,
Innovációsmenedzser-képzés - más intézményekkel kooperálva)
SZTE (Szegedi Tudományegyetem)
- Médiatudományi Tanszék
Berzsenyi Dániel Főiskola
- Könyvtár- és információtudományi törzsképzés
- Infobróker kepzés
Néhány könyvismertetés:
A Harvard Businessmanager 2007. évi 6. számában megjelent Stummer Jánosnak, az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójának recenziója a MIBE Információból üzleti érték c. kötetéről.
Az IT Business 2007. évi 40. számában megjelent az Információból üzleti érték című MIBE kötet ajánlója:
http://www.itbusiness.hu/tartalom/2007_40_tartalom.pdf
Az új gazdaság (New Economy) felvirágzásakor történt: kisgyermekként örvendezett Ausztria legnagyobb gazdaságkutató intézetének (WIFO) cégvezetoje, mikor íróasztala mellol le tudott kérdezni szakmai adatbázisokat. Szívesen feltettem volna neki két kérdést. Eloször is: miért nem értesült arról a nagyfonök...
..., hogy intézetében húsz éve létezik információs részleg, mely ilyen kutatásokat már régen tudott volna szállítani, akár e-mailen az o gépére. Másodszor: egyáltalán, egy foigazgató feladata-e, hogy ilyen lekérdezéseket maga végezzen el? Nem másért fizetik-e ot? A példa egy fontos problémáról is szól: érdemes-e az információkeresést annak szakemberére bízni? Ha igen, milyen premisszák és feltételek mellett? Vagy információkutatást csupán a vonatkozó szakterület gazdája tud-e igazán végezni?
Folyt.:http://www.uzletihirszerzes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2773&Itemid=27
Információszerző szakemberek - szervezeten belül vagy kívül?
Mikor és milyen szempontok szerint érdemes kiszervezni az információszerzési tevékenységet?
A
Bevezető / Pitlik László
1. Az információbróker
- Az információ- és tudáspiac új szereplője: az információbróker / Mikulás Gábor
- Információ-és tudásbrókerek: egy tisztább tipológia felé / Z. Karvalics László
- Az információbróker mint közvetítő és tolmács – Kihívások az EU információs kultúrájában / Gerhard K. Wagner
- Üzleti információs szervezetek és szolgáltatók Horvátországban / Tóth Tibor
- Infobróker – szervezeten kívül, vagy belül? - Az információs tanácsadó szempontja / Mikulás Gábor
- Információbrókerség a vállalkozáson belül / Élő Gábor - Szabó József
- Kiszervezett információszolgáltatás - a Magyar Telekom esetében / Kóródy Judit
- A jövő infobrókerei – könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozási tevékenységre / Kiszl Péter
2. Az információ- és tudáspiac megközelítése
- A piackutatásból származó információk vezetői felhasználása / Keszey Tamara
- A megismerés vágya vagy az önigazolás keresése? / Gergely Ferenc
- Hogyan válasszunk információbrókert? / Susan M. Detwiler
- Marketing infobrókereknek / Mikulás Gábor
- Gondolatok az információbróker és megrendelője kapcsolatáról / Pitlik László
- Does Brokering Attitude Fit for Dissemination of Public Information? / Peter Dobay - Yigal Tzadok
- Könyvtári szolgáltatás, mint marketingeszköz / Szaniszlóné Békássy Éva
- Információbróker a tudásmenedzsment birodalmában? / Nuridsány Judit
- A személyes tudás elérésének egy lehetséges eszköze – Kompetenciatérkép a Magyar Telekomnál / Bőhm Kornél Dávid -
Kugler Judit - Szabó Adrienne
- Árképzési módszerek az infobróker eszköztárában /Mikulás Gábor
- A térítéses üzleti tartalomszolgáltatás céggyakorlata / Csempesz Iván
- Lehetőségek a hazai információs piacon / Hidvégi Péter
- Gazdasági elemzés a sajtóban / Juhász Péter
3. Szabályozás
- Az információbrókerség jogi környezete / Mann Judit
- Az információk megszerzésének és felhasználásának egyes büntetőjogi korlátai / Horváth Sándor Domonkos
- Az infobróker etikája / Mikulás Gábor
4. Források és keresési technikák
- Partnerinformáció és holdudvara / Mikulás Gábor
- Hír- és referenszszolgáltatók / Mikulás Gábor
- Adat - bázisok, minőség, felhasználás és térkép / Horváth Árpád
- Kormányzati adatbázisok, elektronikus hivatalok tájékoztatási felületei, nemzeti hálózati nagyprojektek / Kerekes Pál
- Elektronikus szövegek visszakeresési modellje / Vázsonyi Miklós
- Amire nem alkalmas az internet...
- A hírfigyelők üzlete / Mikulás Gábor
- A versenytárs figyel téged – Cégfürkészek / Harmados György
- Gondolatok az információ és az információs munka minőségéről / Pitlik László
- Az informetria és a bibliomertia stratégiai kölcsönhatása / Irene Wormell
- Átlátni és rendszerezni (adatbányászat) / Takács Mihály
- Adatbányászat - Az Információbróker elemző eszköze / Somfai Zoltán
- Információbrókeri tevékenység támogatása objektumhálózat alapú adatmodellek segítségével / Hasznics Milán
- A szövegbányászat gyakorlata és nehézségei / Wittek Péter
- Automatikus információszerzés nyelvtechnológiai támogatással / Prószéky Gábor – Kis Balázs
- Ássunk mélyre! Rejtett tartalmak feltárása szövegből / D. Árvay Anett
- Gondolatvadászat – Rejtett információk írott szövegekben / Galuska László Pál
- Számítógépes tartalomelemzés – Az üzleti hírszerzés megújhodó útja / Ehmann Bea
A könyv jelentős mértékben támaszkodik korábbi publikációkra és konferenciaanyagokra, pontosabban azok frissített változataira. A kézikönyv néhány, eddig a MIBE látókörébe eddig nem került szerzőt is megszólaltat. Célcsoportok: oktatás, gazdálkodó szervezetek információs szakemberei, tanácsadók, információbróker-hallgatók, könyvtárosok.
A kiadványt az alábbi felsőoktatási intézmények képzéseihez fogják használni:
BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Nappali tagozatos műszaki menedzser képzés
- Bankinformatikus képzés
- Villamosmérnöki és Informatikai kar nappali BSC képzés mérnök-informatikus és villamosmérnök hallgatók
- Nappali és posztgraduális közgazdász képzés
- Közgazdász kiegészítő képzés
ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
- Bölcsészettudományi Kar, informatikus könyvtáros képzés
NyME (Nyugat-Magyarországi Egyetem)
SZE (Széchenyi István Egyetem)
SZIE (Szent István Egyetem)
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar a
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet keretében oktatott
informatika-tantárgycsoport által érintett képzések:
- Gazdaság agrármérnök képzés
- Informatikus és szakigazgatási (BSc) képzés
- Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) képzés
- Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások (BA) alapszakok
- Állattenyésztő, növénytermesztő mérnök (Bsc) képzés
- Közgazdászképzés
- Emberi erőforrás menedzserképzés
- Műszaki menedzserképzés
- Titkárságvezető (AIFSZ) képzés
- Agrármenedzser (főiskolai szak) képzés
- Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (AIFSZ) képzés (ill. a gazdasági és műszaki informatikus BSc-képzések,
Innovációsmenedzser-képzés - más intézményekkel kooperálva)
SZTE (Szegedi Tudományegyetem)
- Médiatudományi Tanszék
Berzsenyi Dániel Főiskola
- Könyvtár- és információtudományi törzsképzés
- Infobróker kepzés
Néhány könyvismertetés:
A Harvard Businessmanager 2007. évi 6. számában megjelent Stummer Jánosnak, az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójának recenziója a MIBE Információból üzleti érték c. kötetéről.
Az IT Business 2007. évi 40. számában megjelent az Információból üzleti érték című MIBE kötet ajánlója:
http://www.itbusiness.hu/tartalom/2007_40_tartalom.pdf
Az új gazdaság (New Economy) felvirágzásakor történt: kisgyermekként örvendezett Ausztria legnagyobb gazdaságkutató intézetének (WIFO) cégvezetoje, mikor íróasztala mellol le tudott kérdezni szakmai adatbázisokat. Szívesen feltettem volna neki két kérdést. Eloször is: miért nem értesült arról a nagyfonök...
..., hogy intézetében húsz éve létezik információs részleg, mely ilyen kutatásokat már régen tudott volna szállítani, akár e-mailen az o gépére. Másodszor: egyáltalán, egy foigazgató feladata-e, hogy ilyen lekérdezéseket maga végezzen el? Nem másért fizetik-e ot? A példa egy fontos problémáról is szól: érdemes-e az információkeresést annak szakemberére bízni? Ha igen, milyen premisszák és feltételek mellett? Vagy információkutatást csupán a vonatkozó szakterület gazdája tud-e igazán végezni?
Folyt.:http://www.uzletihirszerzes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2773&Itemid=27
Információszerző szakemberek - szervezeten belül vagy kívül?
Mikor és milyen szempontok szerint érdemes kiszervezni az információszerzési tevékenységet?
Az információbróker szolgáltatása a keresés és az értékesítés együttesen. Ez utóbbi nem mondható általánosnak az állami költségvetésből fenntartott könyvtárosi gyakorlatban. Az információ értékesítése alapvetően más hozzáállást kíván, mint ugyanannak térítésmentes szolgáltatása. (Az információbróker és a könyvtáros közötti különbség talán ebben jelenik meg legmarkánsabban.) Szintén megjegyzendő, hogy újsütetű infobrókerek, vagy a kereskedelmi kamarák információszolgáltató szakemberei gyakran az előállításhoz szükséges költség szintje alatt kínálják a szolgáltatásukat. A térítésért információs szolgáltatást (is) nyújtó szakemberek többsége magánvállalkozásoknál, tanácsadó cégeknél vagy mikrovállalkozásokban dolgozik.
Folyt.: http://hirek.prim.hu/cikk/55172/
Információ és üzleti érték
Mi lehet az oka annak, hogy az információs társadalom ellenére bizonytalan a kapcsolat az információra éhes és az információt szolgáltatni kívánó felek között? -- A válasznak több vetülete lehet, és biztosan központi kérdése az explicit, azaz kifejezett kereslet és a kínálat közötti rugalmatlanság.
Egy ifjú szociológus adatfelvételre érkezett a faluba. Leszállt a buszról; a kihalt utcán csak a kocsmaajtó állt nyitva. Betérve azt tudakolta, merre találja a faluban Szelesteiéket. A választ megkapva indulni akart, de a csapos tudni akarta, miért keresi őket. Miután megtudta, azt javasolta: el ne mozduljon innen, mert egy óra múlva itt szállnak le a műszakból a melósok, s úgyis csak szomjuk oltása után térnek haza. Úgy is lett. Az ifjú szociológus aznap nemcsak Szelesteit, hanem az összes többi helybéli interjúalanyt is kikérdezte - egy ültő helyében.
Folyt.: http://mfor.hu/cikk.php?article=32314
Recenzió a könyvről
Mi az, hogy infóbróker?
Ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor az egyetlen forrás, ami számba jöhet ennek megválaszolására, az az „Információból üzleti érték” címmel a MIBE (Magyar Információbrókerek Egyesülete) jóvoltából kiadott mű. Nem látott még Magyarországon napvilágot olyan kötet, ami ezt a tevékenységet, annak környezetét és munkáját tárgyalná. A könyv olvasata által kikristályosodik előttünk egy szakma, amelyről eddig csak beszéltek, és maximum az tudta miről van szó, aki maga is infóbróker volt. A tanulmánykötet Mikulás Gábor, a MIBE elnöke szerkesztette. Olyan gárda eddigi munkáját gyűjtötte össze, akik a szakma zászlóhordozói hazánkban. Ezek az emberek, bár szakmájukból adódóan a virtuális világ szakemberei, most papír alapon is ismertetik munkájukat. A kötet tulajdonképpen szöveggyűjtemény. A szövegek előadások, konferenciák (pl.: MIBE Konferencia), folyóiratok cikkeinek (BOSS Magazin, TMT) az anyaga. A tanulmányok a következő tematika (4 fejezet) szerint tagolódnak külön egységekre: Az információbróker; Az információ- és tudáspiac megközelítése; Szabályozás; Források és keresési technikák. Ez a felosztás irányadó is lehet a további eligazodás szempontjából. Az első fejezetben megismerhetjük magát az információbróker fogalmát, a szakmát, célját, környezetét és környezetébe való beilleszkedését; valamint egy tanulmány erejéig betekintést nyerünk a szakma oktatásának helyzetébe. A második fejezet a szakma gazdasági vonatkozású hátterét világítja felénk, jórészt tanári, gazdasági és üzleti szakemberek munkája eredményeként. Ily módon kirajzolódik az infóbróker elődjének, a piackutatónak a képe, az infóbróker és a marketing, valamint az üzlettel való kapcsolata. A harmadik egyben legrövidebb fejezet a szakma jogi és etikai feltételét fejtegeti. A negyedik és talán (szakmabeliek számára) legfontosabb fejezet az infóbróker munkájának feladatát, folyamatát, munkaeszközeit, azok működési elvét és a köztük lévő kapcsolatokat tárja szemünk elé.
Molnár Csaba és Matolcsi Zoltán, hallgatók
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Folyt.: http://hirek.prim.hu/cikk/55172/
Információ és üzleti érték
Mi lehet az oka annak, hogy az információs társadalom ellenére bizonytalan a kapcsolat az információra éhes és az információt szolgáltatni kívánó felek között? -- A válasznak több vetülete lehet, és biztosan központi kérdése az explicit, azaz kifejezett kereslet és a kínálat közötti rugalmatlanság.
Egy ifjú szociológus adatfelvételre érkezett a faluba. Leszállt a buszról; a kihalt utcán csak a kocsmaajtó állt nyitva. Betérve azt tudakolta, merre találja a faluban Szelesteiéket. A választ megkapva indulni akart, de a csapos tudni akarta, miért keresi őket. Miután megtudta, azt javasolta: el ne mozduljon innen, mert egy óra múlva itt szállnak le a műszakból a melósok, s úgyis csak szomjuk oltása után térnek haza. Úgy is lett. Az ifjú szociológus aznap nemcsak Szelesteit, hanem az összes többi helybéli interjúalanyt is kikérdezte - egy ültő helyében.
Folyt.: http://mfor.hu/cikk.php?article=32314
Recenzió a könyvről
Mi az, hogy infóbróker?
Ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor az egyetlen forrás, ami számba jöhet ennek megválaszolására, az az „Információból üzleti érték” címmel a MIBE (Magyar Információbrókerek Egyesülete) jóvoltából kiadott mű. Nem látott még Magyarországon napvilágot olyan kötet, ami ezt a tevékenységet, annak környezetét és munkáját tárgyalná. A könyv olvasata által kikristályosodik előttünk egy szakma, amelyről eddig csak beszéltek, és maximum az tudta miről van szó, aki maga is infóbróker volt. A tanulmánykötet Mikulás Gábor, a MIBE elnöke szerkesztette. Olyan gárda eddigi munkáját gyűjtötte össze, akik a szakma zászlóhordozói hazánkban. Ezek az emberek, bár szakmájukból adódóan a virtuális világ szakemberei, most papír alapon is ismertetik munkájukat. A kötet tulajdonképpen szöveggyűjtemény. A szövegek előadások, konferenciák (pl.: MIBE Konferencia), folyóiratok cikkeinek (BOSS Magazin, TMT) az anyaga. A tanulmányok a következő tematika (4 fejezet) szerint tagolódnak külön egységekre: Az információbróker; Az információ- és tudáspiac megközelítése; Szabályozás; Források és keresési technikák. Ez a felosztás irányadó is lehet a további eligazodás szempontjából. Az első fejezetben megismerhetjük magát az információbróker fogalmát, a szakmát, célját, környezetét és környezetébe való beilleszkedését; valamint egy tanulmány erejéig betekintést nyerünk a szakma oktatásának helyzetébe. A második fejezet a szakma gazdasági vonatkozású hátterét világítja felénk, jórészt tanári, gazdasági és üzleti szakemberek munkája eredményeként. Ily módon kirajzolódik az infóbróker elődjének, a piackutatónak a képe, az infóbróker és a marketing, valamint az üzlettel való kapcsolata. A harmadik egyben legrövidebb fejezet a szakma jogi és etikai feltételét fejtegeti. A negyedik és talán (szakmabeliek számára) legfontosabb fejezet az infóbróker munkájának feladatát, folyamatát, munkaeszközeit, azok működési elvét és a köztük lévő kapcsolatokat tárja szemünk elé.
A kötet gyenge pontjaként is nevezhető, hogy vannak olyan cikkek, amelyek szemlátomásra sem helyezhető a fejezetcím által meghatározott homogén csoportba. Van olyan cikk is, amely angol nyelven került bele a gyűjteménybe, s nem biztos, hogy így a kívánt funkcióját be tudja tölteni. Mementója még, hogy számos tanulmány nem rendelkezik a továbbtájékozódást segítő hivatkozásokkal vagy felhasznált forrásokkal. Az is észrevehető, hogy az egyes tanulmányok tartalmi mélysége között nagyságrendnyi eltérések vannak. Több szerző, különböző időben (a legrégibb és a legújabb cikk között 11 év van) született anyaga került egy csokorba. Szinte lehetetlen minden elvárásnak megfelelni. A könyv (ahogyan saját felhasználási területéről tájékoztat) elsősorban a felsőoktatási intézményekbe szánt tankönyv és a szakma tájékoztatására szolgáló eszköz. Abban a tekintetben viszont, hogy ez meg is valósulhasson, és valóban kézikönyvként tudják forgatni a hallgatók, még fejlődnie kell. A mű e tekintetben „csak” hiánypótló; hogy meddig azt nem lehet tudni. Kicsit hasonlít a demokráciára, mely nem tökéletes ugyan, de még nem találtak ki jobbat. Mégis nagy előrelépésnek számít, amely egy mérföldköve a szakma elismertségének és hirdetésének. Haszonnal forgathatják gazdasági szakemberek, könyvtárosok, üzleti szférában dolgozók, vezetők, tanárok, s mindenki, aki látni akarja, és ismerni akarja annak az embernek a tevékenységét, aki összekötő kapcsot fog teremteni az információs és a tudás társadalom között, s aki mentőövet nyújt annak az információtengerbe fulladónak, aki tudásra halászik: az információbrókerét.
Molnár Csaba és Matolcsi Zoltán, hallgatók
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Információból üzleti érték : az információbróker környezete és munkája / [szerkesztő Mikulás Gábor]. – Budapest : MIBE, 2006. – 319 p. ; 21 cm
Bibliogr. a tanulmányok végén
ISBN 963-06-0190-7
Könyvtáros szakmánk útkeresése, alkalmazkodásunk a gyökeresen megváltozott gazdasági, társadalmi, politikai viszonyokhoz aktuális és megoldásra váró probléma napjainkban. Eszmecserék, sőt hevesebb szópárbajok is zajlanak a jövőről több hazai könyvtáros fórumon: meddig mehetünk el a használói igények kielégítésében, hogyan vészeljük át a megszorításokkal fémjelzett elkövetkezendő időszakot, milyen infokommunikációs eszközöket alkalmazzunk intézményeinkben, és sorolhatnám tovább. Részben ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) kiadásában napvilágot látott tanulmánykötetből, amely „Információból üzleti érték” címmel, Mikulás Gábor szerkesztésében, Pitlik László előszavával és a Gödöllői Innovációs Központ gondozásában jelent meg 2006 őszén.
A könyv – előszavában deklarált – ritkaságszámba menő jellemzője, hogy a szinergiát szem előtt tartva, az ország érintett szakmai közösségeinek virtuális konzorciumi együttműködéseként született meg, elsősorban oktatási célból (többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Corvinus Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen is kötelező irodalomként egységes alapot nyújt az induló BA/BSc képzésekhez). Multidiszciplinaritásánál fogva a lehető legszélesebb érdeklődésre tarthat számot, így segítséget nyújthat a mindennapi könyvtári tevékenységekhez is. Ezt támasztják alá a mű fejezetei:
I. Az információbróker
II. Az információ- és tudáspiac megközelítése
III. Szabályozás
IV. Források és keresési technikák
Az információbróker környezete és munkája – olvashatjuk alcímként. Ez minden bizonnyal sokaknak eszébe juttatja a könyvtáros versus információbróker öröknek ígérkező polémiát, de a kötet elismerten rangos szerzői, tanulmányaik tudományossága minden bizonnyal elsimítja majd a kétségeket. Az információs szakemberek foglalkozásának elnevezésén továbbra is lehet elmélkedni, de ez cseppet sem befolyásolja a könyv tartalmi értékét: minden olyan szakmának hasznos tudásanyagot kínál, amely (ellenszolgáltatás, illetve térítés fejében) adat- és ismeretfeltáró, közvetítő, rendszerező, elemző stb. tevékenységet folytat, azaz az információszerzésben, információs üzletben bármilyen módon, akár csak érintőlegesen is érdekelt.
Ízelítőül néhány tanulmány szerzője és címe (a kötet teljes tartalomjegyzéke az egyes munkák referátumaival letölthető a http://www.mibe.info címről):
- DOBAY Péter – TZADOK, Yigal: Alkalmas-e a bróker magatartás a közérdekű információk terjesztésére?
- PRÓSZÉKY Gábor – KIS Balázs: Automatikus információszerzés nyelvtechnológiai támogatással.
- HORVÁTH Sándor Domonkos: Az információk megszerzésének és felhasználásának egyes büntetőjogi korlátai.
- WORMELL, Irene: Az informetria és a bibliográfiai adatok használata a stratégiai tervezésben.
- Z. KARVALICS László: Információ- és tudásbrókerek: egy tisztább tipológia felé.
- SZANISZLÓNÉ BÉKÁSSY Éva: Könyvtári szolgáltatás mint marketingeszköz – Rexetin: depresszióra és információhiányra.
A könyv erőssége, hogy az elméleti megalapozottságot szigorúan szem előtt tartva, gyakorlati kezdeményezéseket, projekteket is bemutat: mind a szélesebb értelmezésű versenyszférából (pl. Internet Securities, Napi Gazdaság), illetve kimondottan az információszolgáltató magánvállalkozások (Infodok, Posys, GM Consulting), mind a közintézmények (pl. Magyar Televízió) és a felsőoktatás (l. a korábban említett egyetemeket), a kutatás-fejlesztés (pl. Magyar Tudományos Akadémia), valamint egyéb szakmai szervezetek (pl. Horvát Információs és Dokumentációs Társaság) területéről. Az összhangot tovább erősíti, hogy a gyűjteményben nemcsak itthon, hanem nemzetközileg is elismert, sőt részint külföldi (svéd, amerikai, osztrák, horvát) – a felsorolásban kedvcsinálóként már részlegesen felvillantott, mintegy 40 fős – szerzői kollektíva kapott helyet. A kötet hiányossága, hogy a szerepeltetett cikkek túlnyomó része az információs piac kínálati oldaláról közelít, a keresleti szegmenst alig vizsgálja. A felhasználó (megrendelő) igényeit (is) elemző két munka (Gerhard K. Wagner: Az információbróker mint közvetítő és tolmács. Kihívások az EU információs kultúrájában; KESZEY Tamara: A piackutatásból származó információk vezetői felhasználása) ígéretes mondanivalóval szolgál olvasóinak.
A tényszerűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a könyv anyaga nem minden tekintetben újdonság, hiszen jelentős mértékben támaszkodik a MIBE korábbi konferenciáin elhangzott előadásokra, pontosabban azok aktualizált változataira, és esetenként a szaksajtóban már megjelent cikkeket is közöl, igaz módosítva. A gyűjtemény néhány, eddig a MIBE látókörébe nem került szerzőt is megszólaltat, és fordításokat, sőt – valószínűleg didaktikai szempontból – egy angol nyelvű tanul
