Bővebb leírás
Bár a régió története tele volt és van is konfliktusokkal és feszültségekkel jelen kötet békésebb húrokat pengetve az együttélést és az együttműködést állította a középpontba. Ezzel mintegy ellenpontozva az ezt megelőző kiadványt, amikor éppen a konfliktusokat „járták körbe” a szerzők. Így a két egymást követő könyv jól rímelt József Attila közismert verssorára: „A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.” A békévé oldásnál sajnos még csak részben tartunk, s ez a felemás állapot a jelen kötet több tanulmányában is ott lappangolt, szerencsére azonban inkább a pozitív példák és attitűdök kerültek elő. Az is szerencse, hogy a könyv szerkesztői nem babonásak, így négy blokkban összesen 13 tanulmány kapott helyet. Az írások nagyon változatos témája alaposan megnehezítette a témacsoportok kialakítását, de a szerkesztők ezzel a problémával is sikeresen megbirkóztak. Az első blokkban (Élet–Határ–Jog) három tanulmány szerepel, megtestesítve a három kategória egy-egy aspektusát (születéskor várható élettartam néhány közép-európai országban – az államhatárok változó szerepe Kelet-Közép-Európában – Magyarország kisebbségpolitikája). A történeti visszatekintést négy tanulmány képviseli, meglehetősen eltérő területi léptékben, illetve megközelítésben: egy munka átfogja a történelmi Magyarországot, egy másik kistérségi jellegű (Nagysajói Káptalan), s van egy településszintű esettanulmány is (Mezőberény). Végezetül itt kapott helyet egy Bibó Istvánról írt tanulmány is. Külön tematikus egységet jelent a könyvben a tágabb értelemben vett Délvidék, ahol a Dél-Dunántúl–Vajdaság–Muravidék a területi alapegységek. Végezetül a gazdasági együttműködés – politikai megosztottság blokkban az előbbihez a Pozsonyhoz kapcsolódó szuburbanizáció vizsgálata, az utóbbihoz pedig egy kárpátaljai elemzés kapcsolódik.