Bővebb leírás
A társadalmi változások legmarkánsabban a kommunikációban, a média területén követhetők nyomon, vallják az Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet kutatói, akik negyedik tanulmánykötetükben a közelmúlt huszonöt év eseménytörténetét, médiapolitikáját, a média fejlődését, a médiajog és az etika alakulását, a műfajok változásait és a rendszerváltozás óta folyamatosan zajló médiaháború két legnagyobb hadjáratát foglalják össze. A kötet glosszáriuma a korszak legfontosabb magyar szakszavait ismerteti, megvilágítva a már archaikus agitáció, K-telefon, Tájékoztatási Hivatal, és a modern rating, share, killer application jelentését. A könyv nyolc tanulmányt tartalmaz, melyekből megismerhetjük a Kádár-rendszer közvetlen sajtóirányítását, a független nyilvánosságért küzdők csatáit, a rendszerváltozás eufóriáját és a nyilvánosságot ismét kisajátítani akaró politikai törekvéseket (Médiapolitika), a pártos, öncenzúrázó újságírókat, akik először elnyerik a teljes szabadságot, majd a piac bulvárigénye és az új pártosodás csapdájába kerülnek (Újságírói normák), az új médiák (levelezőfórum, mobiltelefon, internetes hírportálok, digitális műsorszórás) történetét, hatásait és pártosodását. A Médiaműfajok 1979-1996 fejezet a kereskedelmi televíziók és rádiók megjelenéséig elemzi a kedvelt műsorok (168 óra, Hét, Ablak, Stúdió, Telefere, Gólyavári esték, Szomszédok) létrejöttének körülményeit, életét, sorvadását, eltűnését. A negyvenhárom fekete-fehér képpel és írásos dokumentumokkal illusztrált kötetben fejezetenként irodalomjegyzékeket, összefoglalóan név- és tárgymutatót, valamint a szerzők rövid életrajzát is megtaláljuk. A kiadvány segíti a médiában dolgozók eligazodását, tankönyvként használható a kommunikáció és média szakos hallgatók számára, és hasznos az egyszerű médiahasználók számára is, mert megérthetik hogyan és miért alakult a magyarországi televíziós, rádiós műsorszórás, az internetes és a nyomtatott sajtó olyanná, amilyen.