A kötetben elsősorban az utóbbi évtized tanulmányait gyűjtöttem össze. Hosszabb ideje folyó munkálkodás első eredményeit mutatja be a „Történeti elitkutatás” című blokk. A tudáselitről írott elemzések egyike a két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációját leírva, az adatgazdag prozopográfia
segítségével arra az eredményre jut, hogy a fizetési osztályokkal összeköthető társadalmi rangcímrendszerrel mint presztízshierarchiával leírható a dualizmuskori középosztály jelentős részének szerkezetisége. A társadalmi szereplők
törekvései folyamatosan mozgásban tartották, s időről időre átrendezték a rangcímrendszer
néhány részletét. A „Felekezet és etnikum – iskola és asszimiláció” című fejezet a jelzett problémák mellett jelentős figyelmet szentel a módszertani kérdéseknek, kiváltképpen a dualizmuskori tanügyi statisztikák érvényességének, használhatóságának. A harmadik tematikus fejezet régebben készült írásai a
kalendáriumolvasó parasztok művelődési blokkjának mentalitásvilágát formáló populáris naptárak hatását elemzik.

Kovács I. Gábor (Hernádszurdok, 1945), történész. 1969-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A
BAZ Megyei Levéltárban kezdett dolgozni, majd 1973-ban az ELTE Szociológiai Tanszékére került. 1992-ben alapította a Történeti Szociológiai
Tanszéket, s jelenleg is ennek a tanszéknek a vezetője az ELTE Társadalomtudományi Karán. A Történeti Szociológiai Könyvtár, a Történeti elitkutatások és a Societas et Ecclesia címû könyvsorozatok szerkesztője. Fõ kutatási területe a történeti mûvelődésszociológia és a XIX–XX. századi magyar társadalomtörténet, különösen az oktatástörténet s a történeti elitkutatás.